Műsor Dvořák: Stabat Mater Közreműködik: Kertesi Ingrid (szoprán), Megyesi-Schwartz Lúcia (alt), Fekete Attila (tenor), Bakonyi Marcell (basszus), Debreceni Kodály Kórus (karigazgató: Szabó Sipos Máté) Vezényel: Csaba Péter
A XIII. században élt Jacopone da Todi ferences rendi szerzetes írta azt a költeményt, amely Jézus anyjának kétségbeesett érzéseit mondja el, fiának keresztfája alatt állva. Az évszázadok folyamán sok zeneszerző írt zeneművet erre a szövegre, közülük az egyik kiemelkedő a nagy cseh zeneszerző, Antonín Dvořák (1841–1904) műve. Dvořák életében tragikusan aktuális volt a szöveg: néhány hónap leforgása alatt három gyermekét veszítette el. A gyermekét sirató anya „megszólaltatása” során, mondhatni, kiírta magából saját fájdalmát. A szöveget tíz részre osztotta, mindegyik tétel zenei karaktere más és más. Aránylag hosszú, drámai zenekari bevezetés után szólal meg a kórus, első szavai lefelé hajló kromatikus skála formájában hangzanak el. Ugyanez a zárótétel főtémája is, ezzel keretbe foglalva az egész művet. A mű végén felcsendülő Ámen az egyetlen gyors tempójú rész. A Stabat Matert Prágában mutatták be 1880-ban. Csehországon kívül először 1883-ban Londonban adták elő, ahol nagy sikert aratott és ezzel megalapozta Dvořák angliai tekintélyét.
Szólj hozzá!