Joana Amendoeira, a fadoénekesnők ifjú generációjának egyik legismertebb képviselőjét erős szálak kötik Magyarországhoz. A 31 éves énekesnő első külföldi koncertjét 16 évesen Kecskeméten adta és hatalmas sikert aratott. Énekelt magyar nyelven a Zorán pályafutásának 40. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi lemezbemutató koncerten. 2010-ben Budapesten egy különleges „magyar fado”-t is előadott, amelynek zenéjét Presser Gábor szerezte.
Az énekesnő alig 13 évesen lett a női előadó kategória első helyezettje a portói Grande Noite do Fado tehetségkutató versenyen és már igen fiatalon együtt lépett fel a legendás fadoénekessel, Carlos do Carmo-val. Komoly nemzetközi karriert futott be, rendszeresen fellép Európa legjelentősebb koncerttermeiben, varázslatos hangja rabul ejti a közönséget Amerikában, Japánban, Dél-Amerikában egyaránt.
Első lemezét Olhos Garotos címmel (Játékos szemek) 1998-ban adta ki, a 2000-ben megjelent Aquela Rua (Az az utca) és a 2003-ban megjelent Joana Amendoeira című albumai mind a szakma, mind a közönség körében hatalmas elismerést arattak. Az énekesnő 2004-ben, az év felfedezettjeként elnyerte a portugál sajtó fiatal tehetségeknek járó díját. A 2005-ben megjelent negyedik lemeze, az Ao vivo em Lisboa (Élőben Lisszabonban) a 2004 novemberében a lisszaboni S. Luiz színházban adott szólókoncertjéről készült. A Mar Ensemble együttessel készített CD-je elnyerte az Amália Rodrigues Alapítvány „2008 Legjobb Fadolemeze” díját. 2010-ben látott napvilágot a Sétimo Fado (Hetedik fado) címet viselő album. Legújabb lemeze a 2012-ben megjelent Amor Mais Perfeito (Legtökéletesebb szerelem).
A fado (ejtsd: fádu, az elnevezés a latin fatum, azaz sors, végzet szóból származik) a portugálok világszerte ismert és kedvelt melankolikus zenei műfaja. Általában egy énekes (fadista) adja elő egy portugál gitár (guitarra) és egy spanyol gitár (violão) kíséretével. A XIX. század közepére a kávéházi muzsikaként jelentkező fado gyakorlatilag Lisszabon legdivatosabb zenei műfaja lett. Az édes-keserű dalok témája a szerelem, a féltékenység, a szenvedély, a fájdalom, a nosztalgia, magány, tenger, az öröm és a bánat. Meghatározója a saudade, az a sajátos portugál életérzés, mely magában hordoz vágyódást, honvágyat, hiányérzetet, szomorúságot, fájdalmat, a szerelem és a boldogság keresését. A fado az 1960-as években vált világhírűvé, elsősorban Amália Rodriguesnek köszönhetően. 2011-ben a fado felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségeket tartalmazó listájára.
Szólj hozzá!