„1993 tavaszán, a Trio Stendhal egyik vígszínházi koncertje után Hegedűs D. Géza jött be az öltözőmbe gratulálni. Lelkesen mesélt egy musical-ötletéről: ez volt A dzsungel könyve. Később leültünk beszélgetni a darabról, de elsősorban türelmet kértem, mert akkor már a Valahol Európában című musical zenéjét írtam – kezdte Dés László.
A Vígszínház türelme egy idő után elfogyott, ezért már a Valahol Európában próbái közben elkezdtünk Gézával, Békés Palival és Radnóti Zsuzsa dramaturggal a szövegkönyvön dolgozni. Pali nyitott, kreatív és türelmes volt, kb. hatszor írta át a könyvet, ami először egy véres rémdrámára hasonlított, majd egy bohózatra, míg végül kialakult a végleges formája és tartalma. Ebben az alkotói fázisban (is) fontos szerepe van a zeneszerzőnek, el kell döntenie, hol és miként szólaljon meg a zene, ami meghatározza a darab ívét és szerkezetét.
Hátra volt még egy nagy kérdés. Ki legyen a dalszövegíró? A választ a feleségem adta meg: "hívd fel a Gesztit! – mondta.
S hogy látta mindezt Geszti Péter?
Kétszer csináltam vele rádióbeszélgetést akkorra – szól a Geszti-féle változat –, és nem lehetett valami jó véleménnyel rólam, mert annyira más tempóban beszéltünk, hogy mire ő felelt volna, én rendre megválaszoltam a saját kérdésemet... Imádtam a dalait, és amikor felhívott, nem hittem el. Azt is elképzeltem, mit gondolnak a Vígszínházban rólam: idejön ez a rövidnadrágban ugráló, alulkultúrált fiatalember, aki majd ráköp a szőnyegre...
Hogy is volt?
Én bedobtam Geszti nevét, ami akkor elég nagy meglepetést, mi több, kétségekkel teli csodálkozást váltott ki a színházi „öreg rókákból”. – folytatja a mesélést Dés László. – Egy rapper a színházban! Végül sikerült meggyőzni őket. Ehhez képest Gesztit én se nagyon ismertem, és még sohasem dolgoztam vele együtt, de volt egy olyan érzésem: éppen neki való a feladat. Nagy örömmel vállalta, és 1995 júniusában nekiláttunk a munkának. Én igazán benne voltam a musical-írásban, hiszen a Valahol Európában bemutatóját májusban tartották. Két hét pihenést engedélyeztem magamnak, mivel már A dzsungel könyve bemutatójának napját is kitűzték: 1996. január 26.
Mielőtt leültem a zongorához, egy lényeges dologban döntést kellett hoznom: milyen legyen a musical zenei világa? Etnikus? World music? Netán indiai? Vagy mint a rock-operáké: teátrális, klasszicizáló, romantikus? Brrr!
Miután a szövegkönyv írása közben azt gondoltuk, a történet bárhol, bármely dzsungelben játszódhat, netán még egy nagyváros dzsungelében is, úgy döntöttem: alapvetően a szereplők jelleméből, illetve azokból a tulajdonságaikból indulok ki, amelyekkel Kipling, a történet, és egyáltalán mi, emberek ruháztuk fel őket. Így lett Sir Kán demagóg, vért követelő dala rockos; a cégüket reklámozó, temetkezési vállalkozó dögkeselyűk száma a show-business világát idéző; a fenyegetően kígyózó Ká zenéje keleties, és a sor folytatható. A dzsungel könyve zenei világa tehát kétségtelenül eklektikus, ami reményeim szerint nem azt jelenti, hogy zavaros, hanem azt, hogy színes és változatos...
Tőlem azt várta el ez a dolog – folytatja Geszti –, hogy kicsit lelassuljak... Annyira jó volt együtt dolgozni Palival (vö. Békés Pál, 1956-2010), mindig egyformán gondolkodtunk, egyforma volt a humorunk, a meglátásunk... Persze, nem ment minden azonnal, Sir Kán dalát valahogy nem akaródzott megírni, erre bezártak a padlásszobába, és csak akkor engedtek ki, amikor kész volt. A "Beszél a szél"-t a fürdőkádban írtam, szorított az idő, s tudtam, ha ott elalszom, felbreszt a hideg víz... Ha jól emlékszem, négyszer töltöttem újra a kádat. A nyitány viszont egy másik, a Káli-medencében született – naplementekor... Minden dalban létrejött valamiféle dramaturgia, ami aztán a színpadon is működött, ezért is kellett heteedszer is átírni a szövegkönyvet, miután elkészültek a dalok.
És jön a vallomás!
Hiába igyekeztünk azonban – mondja Dés –, a bemutatóra nem volt teljes a zenei rész, hiányoztak dalok. Például ott álltam, hogy most Maugli dalát írjam meg, amellyel az első felvonás zárul, vagy Bagiráét... Mauglit egy főiskolás játszotta, bagirát meg a csodálatos Kútvölgyi Zsike, a nagy színésznő, aki elől akkor már hetek úta bújkáltam... A kérdés ezzel el volt döntve, és a musical egyik legszebb dala született meg. Viszont elhatároztuk még akkor, ha a darab megéri az 1000. előadást, akkor pótoljuk a hiányosságokat. hetekig húztam-halasztottam, míg az utolsó pillanatban kiszaladt...
A szerzőpáros a darab befejezésével sem vált el egymástól. Valahogy így történt:
Dés: Te mit szeretnél?
Geszti: Én egy bandát, amelynek te vagy a zeneszerzője. És te mit szeretnél?
Dés: Annyi filmzenét írtam már, szeretnék egy zenés filmet...
Így indult a Kalózok című film története, amelyből aztán a JAZZ+AZ kinőtte magát. Jellemzi a szerzőpárost és az előadókat, hogy a filmzene népszerűbb lett, mint maga a film.
A Dzsungel könyve után nagyon szerettem volna folytatni a munkát Déssel, és azt még inkább, hogy egy színpadon állhassak vele, amikor ő szaxofonozik – emlékezik vissza az együttes frontembere. Úgy éreztem magam vele, mint Maugli Balu mellett: sok mindenre ő tanított meg, arra, hogy minden leírt szónak súlya van, s hogy felelősséget kell vállani mindazért, ami a kezünkből kikerül...
A zenekar aztán az ezredforduló legsikeresebb magyar popzenei formációja lett, talán azért is, mert nagyszerűen ötvözte az igényes pop és a jazz stílusjegyeit, hangzásvilágát. Az együttesben a két műfaj legjobbjai játszottak együtt, több százezer eladott CD, teltházas vidéki koncertkörutak, egy hatalmas sikerrel megrendezett Kisstadionbeli koncert jelzi a zenekar néhány éves történetének legfontosabb állomásait. 2010-ben a Sziget 0. napján több tízezren hallgatták meg az erre az alkalomra ismét összeállt Jazz+Az koncertet.
Most újra összeállnak egy koncert erejéig!
Az Arénában megrendezésre kerülő Nagy utazás című koncert egyfajta összegzése a zeneszerző és előadóművész pályájának. Mivel Dés munkássága elég szerteágazó, sok műfajú, ezért ezen a nagyszabású koncerten a magyar zenei és színházi élet legkülönbözőbb területein alkotó és sikereket elért művészei vesznek részt. Nagyszerű művészek tolmácsolásában hallgathatja meg a közönség az örökzöld slágereket, a népszerű filmdalokat, a gyönyörű és izgalmas dzsessz melódiákat, a különleges alkalomra összeáll a már melített zenekaron kívül a Férfi és Nő koncert szupercsapata (Básti Juli, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György, Kulka János). Dés évek óta énekli nagy sikerrel saját dalait, de erre az alkalomra újakat is írt, melyek szövegét például Parti Nagy Lajos, Bródy János és Grecsó Krisztián jegyzik.A koncerten a szerzőn kívül fellép Fekete-Kovács Kornél, Snétberger Ferenc és Horváth Kornél.Dés a koncerten számos zenei meglepetésre készül, világszínvonalú zenei csemegék sora hangzik el, kivételes képességű muzsikusok interpretációjában.
Ez a koncert egyfajta ürügy a játékra – vélekedik az est főszereplője, akinek a 60. születésnapja éppen a koncert idejére esik –, nem húztam semmiféle vonalat. Bár a régi dalok is elhangoznak, mégsem lesz egy nosztalgia-est, hiszen ezek a dalok ma is megszólalnak, például nemrég az X-faktorban, a Geszti mentoráltjának előadásában... A múlt és a jelen mellett benne kell lennie a jövőnek is, azért hozom el az új dalokat is, mert már vágytam arra, hogy végre magamnak is írhassak egy lemezt.
Ezek után természetesen nagyon várjuk a koncertet, az egyestés vállalkozást, ennél jobban már csak az furdalja az oldalunkat, hogy mit tervez a szerzőpáros a többi estére... Mert hogy terveznek valamit, az biztos. Ahogy mondták, annak idején nekifogtak újabb musical írásának is, de túl magasra tették a Dzsungel könyvével a mércét... De azt mondták, tele vannak tervekkel, és most, hogy Geszti feladta a mentorkodást, talán több ideje is lesz ezek megvalósítására.
Szólj hozzá!