John Maus egy igazán rejtélyes zenész. Zenéjét a legújabb kori avantgárd pop, post-punk, dreampop és chillwave műfajok fúziója, a nosztalgikus filmes hangzások, a 80-as évek dobgépei és szintetizátorai jellemzik, amit mélyen zengő énekhangja tesz igazán teljessé és egyedivé.
2011-ben Maus kiadta We Must Become The Pitiless Censors Of Ourselves című albumát, amelynek hatására kilőtt a karrierje. A mára már kísérleti pop klasszikusként számon tartott lemez jelentős áttörést jelentett Maus számára, és korábbi munkáinak (2006-os Songs és 2007-es Love is Real albumok) újraértékeléséhez vezetett.
A We Must Become the Pitiless Censors of Ourselves albumának nyersebb, minimalistább és változatosabb érzelmi hangulatával szemben, a 2017-es Screen Memories kidolgozottabb, sűrűbb, rétegzett moduláris szintetizátorokkal és sötétebb, introspektívabb tematikával. Az egy évvel később megjelent Addendum című albuma pedig egyfajta könnyedebb kiterjesztése a Screen Memoriesnak.
Az előadó személyes karrierje ugyanolyan lenyűgöző, mint zenei pályája. Tudományos fokozatott szerzett filozófia terén az European Graduate Schoolban, ami hatást gyakorolt munkájára is. Dalszövegeiben sokszor megjeleníti az egzisztencializmus alaptémáit, ezen belül az emberi léttel, társadalmi konstrukciókkal és a valóság természetével kapcsolatos, intellektuálisan is ösztönző gondolatokkal foglalkozik.
Előzenekara július 27-én a stílusban passzoló VIDAL lesz. A hálószobaprojektként indult trió gyökerei a '70-es, '80-as évek angolszász zenei világba nyúlnak, a dalszövegek pedig magyarul próbálnak valami újat hozni. Tavaly jelent meg első nagylemezük Temessük el a picsába (ez nem vicc!) címmel, az albumon szereplő Rengeteg című dalhoz klip is készült, melyet a 07. Magyar Klipszemlén díjaztak.
John Maus, A38
Szólj hozzá!