Viszlát, Gödör, helló NyolcTíz!

A Gödör Klub keménymagja szerencsére nem adta fel, és ugyanabban az épületegyüttesben, de a galérián nyitották meg új klubjukat, amelyet a házszámról neveztek el. Maróti Dani programigazgató elmesélte, hogy az emeleten már kissé vicces lett volna a régi nevet megőrizni, meg aztán kisebb léptékben, egy mintegy 100-150 főt befogadó hellyel folytatják a nagy előd hagyományait: a minőségi szórakoztatás mellett a közösségépítést, amelyet megszoktunk – no és el is várunk tőlük :)

Megnéztük "működés közben" is a helyet, s valóban kisebb térbe szorultak, de a régi hevülettel lehet szeretni a a NyolcTízet. Csütörtök este a Junkies két arca, Szekeres András és Barbaró Attila adott egy sztorizgatós- beszélgetős akusztikus minikoncertet. Ezt a műfajt minden zenekarnak fel lehetne írni receptre... Amikor nem döntenek le a lábadról a hangfalak és a tömeg, egyszerre más szemszögből nézed – és persze hallod – a koncerteken megszokott és megszeretett számokat –, mintha a zenészektől való távolság csökkenésével a szövegek is közelebbről hatnának. Persze, mindezt csak olyanok tudják jól csinálni, akik maguk rendelkeznek akkora zenei és/vagy énektudással és olyan személyiséggel, ami elviszi ezeket a csendes-ülős bulikat. Szekeres és Barbaró estje pont ilyen volt, tulképp egy afféle zenei stand-up, amely során akár bekiabálással is lehetett line-upot írni, és ha kiment az illető, megvárták, míg visszasomfordál a sörével, és akkor csaptak bele a neki kedves számba. Na, ezt csináljátok meg egy nagy koncerten :) Remek alkalom ez arra is, hogy a  Nagy Rockerek egy estére a szomszéd sráccá váljanak, akik macskákkal élnek együtt és reggelenként suliba viszik a gyerekeiket... Mint a velük szemben ülők, akik jelentős részét ezúttal – és végre – a pasik tették ki, dörmőgőkórussal kísérve a zenészeket, akik a szünetben maguk is elmondták, hogy bejön nekik a hely, mert amellett, hogy egyfajta baráti összejövetellé alakítható át az akusztikus est, mégis megőrzi a műsorjellegét azáltal, hogy nem egy átjáróházban, mondjuk egy kocsma vagy pub kellős közepén állnak ki, ahol átgázol rajtuk a szomját oltani kívánó közönség. Egyébként nem ma kezdték ezt a fajta zenélést, vagy hét éve, még a régi Hunniában léptek fel így, kettesben, először, s reméljük, ezt a jó szokásukat továbbra is megőrzik, mert remek szórakozás például, amikor a Junkies-dalok közé beszorul egy Beatles-blokk is...  Aki meg nagy bulira vágyik velük, az bedobhatja magát november 3-án a Barba Negrában, ahol a Moby Dick-kel lépnek színpadra. Hajrá!

És hajrá a Nyolctíznek is, mert a hosszú évek alatt nem csak azért szerettük meg a csapatot, mert jó programokat szerveztek, hanem azért is, mert kialakult körülöttük egy olyan vendégsereg, akikkel az ember bármikor szívesen bulizik együtt. Már túl vannak egy fergeteges ef Zámbó Happy Dead Band klubesten, amelyet kétheti rendszerességgel, szombatonként tartanak majd, ilyenkor "felcsavarják a szőnyeget", hogy az úri közönség tudjon táncolni is, a váltás szombatokon pedig a(z autentikus) cigányzenéé és a táncé lesz a placc.

Lesznek persze koncertek (legközelebb Nyeső Marié jövő csütörtökön), irodalmi estek (pl. Szókratész védőbeszéde Jordán Tamás előadásában, az első est már sold out, beiktattak egy ráadást november 10-én), színházi előadások (a saját társulat egy új bemutatóra készül) is – a sokszínűség és a befogadás mindig a Gödör sajátja volt, az utód pedig nem kíván ezen változtatni. A galérián kint ücsörögni – és dohányozni – is lehet, télen melegítőkkel gondoskodnak majd a forró, vagy legalábbis a melegebb hangulatról. A kivetítőn mehet akár meccs is, de terveznek olyan, már kipróbált és sikeres 2in1 programot is, amely egy filmvetítésből, utána pedig a kapcsolódó koncertből áll. De ha valaki bent akar beszélgetni, a festmények és a mennyezetre felapplikált dobszerkó alatt megteheti azt is.

 A NyolcTíz programja a képre kattintva érhető el.