A Weiss Manfréd által alapított üzem területén a II. világháború alatt német tervek alapján 18 légvédelmi bunker épült fel. Az egyik legnagyobb a 9-es számú volt, amelynek rendkívül impozánsak a méretei. Az öt emelet magas betonmonstrum falai két méter vastagok, a tetejét pedig még egy plusz méterrel megvastagították, hogy kellő védelmet nyújtson a bombázások alatt. A hermetikusan zárt épület egyszerre akár 3500 embert is be tudott fogadni. Korabeli beszámolók szerint a támadásoktól megvédte az embereket, de a detonációkba még így is beleremegett a masszív épület, ezért a leggyakoribb sérülés az agyrázkódás volt. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattak meg a látogatók azon a zenés bunkertúrán, amelyet a PLACCC Csepel Fesztiválon, az Ez is Csepel című programsorozatban lehetett kipróbálni.
A 9-es számú bunker története néhány évvel ezelőtt békés fordulatot vett. A budapesti Boráros tértől autóval és tömegközlekedéssel is tíz perc alatt megközelíthető épületet ugyanis zenészek vették birtokba. A Csepel Zeneművek vezetője, Lévai Hangyássy László, vagyis közismert becenevén Hangya, a Zorall és a Sing Sing együttesek basszusgitárosa a bunkertúrán elmondta: a betonkocka kiválóan alkalmasnak bizonyult arra, hogy zenekari próbatermeket és stúdióhelyiségeket alakítsanak ki benne. A bunkerben jelenleg mintegy húsz zenekar próbál, köztük a Zorall is. A kezdő csapatok órabérben akár hangszerekkel és hangtechnikával együtt vehetik ki a helyiségeket, míg a felszereléssel érkező zenészek általában a havi bérletet választják.
A rendhagyó sétán az éppen próbáló bandák, például a Rossz szokás, a System Error, a Vakrepülés, a 21DB és a Kamara zenéjébe is belehallgathattak a látogatók. A vasárnapi zenés bunkertúra résztvevői a folyosói falakon egy tablót is láthattak, amelyen a magyar könnyűzenei élet legendás alakjainak állítottak emléket. A próbatermek is olyan halhatatlan muzsikusok nevét viselik, mint például Máté Péter, Cserháti Zsuzsa, Radics Béla vagy a legismertebb csepeli kötődésű előadó, Zámbó Jimmy.
Szólj hozzá!