Túl szép… (Szigetszubjektív 2. nap)

2012. augusztus 10.  ·   Archívum   ·  koncert.hu

Minden más érmestől elnézést kérek: a tegnapi nap abszolút hőse Risztov Éva. Ez a Sziget szempontjából akként bír jelentéssel, hogy innentől fogva bármi történhet: mindenképpen jó lesz, mivelhogy már az.

Túl szép… (Szigetszubjektív 2. nap)


Amúgy is nagy reményekkel vágtam neki a csütörtöki napnak, mert anyám szerint, ahogy kinéztem, nyugodtan megalapíthattam volna a szigeti mormon egyházat. Aztán azon is aggódott egy sort, hogy nem fognak-e megverni. A Szigeten? Bárhol máshol, bármikor, de ott nem. Ma pláne nem, mert mindenki nagyon boldog. Mármint a magyarok - és megkérdőjelezhető viselkedésmintát eleddig csak honfitársainkon tapasztaltam, a külföldiektől nem nagyon kell félni, végső esetben max dülöngélnek. Még azelőtt, mielőtt megpróbáltam volna belogolni a KORN fotózásra, feladtam, már két teljes lap tele volt a nevekkel, és limitált volt a bejutás. Mi lesz Snoop Doggnál? Csütörtöki warmup (legalábbis a későn érkezőknek): CARO EMERALD. Ha valaki erre nem indul be, szaggassa le a karszalagját egy életlen késsel, és sétáljon ki a Hév-megállóba. Hollandia nu jazz királynőjének zenéjét elsősorban a groovin' jazz, a swing, a tangó és az ötvenes évekre jellemző tánctéri jazz-zenék inspirálták, fülbemászó dalai a jazz világán túl is népszerűek. Ez idézet volt, és alig értek belőle valamit, azt viszont a saját szememmel láttam, hogy még a punkok is őrjöngtek rá, sőt még a gyerekek is, punk gyereket nem láttam. Még az óratoronyban is rázták, s noha érzékelhetően volt némi gond a hangosítással, ez elsősorban az előadót és a zenekart zavarta, a közönség túlságosan el volt foglalva azzal, hogy nagy-nagy boldogságban és elégedettségben ropja az esőztető berendezés oltalmában. (Hogy milyen jó dolgunk volt, az csak később derült ki a világzenein, ahol két pofára nyeltük a port, mikor a tömeg elkezdett vonatozni.) Risztov Éva és Caro Emerald után én elértem a mennyország kapuját, és nem volt több elvárásom, nem akartam telhetetlennek tűnni. Kicsit belenéztem a MAXIMO PARK koncertbe, pont jókor: valakinek a zsebéből előkerült több száz felfújt színes lufi, és telepöttyözte a nagyszínpad környékét, majd két giganyúl - egy rózsaszín és egy égkék - azzal szórakozott, hogy megpróbált a lehető legtöbbre ráugrani. És ekkor még nem ittam semmit... Ők viszont érzékelhetően nem keveset. Némi kódorgás után - végre sikerült az utcaszínházasok közül belebotlani kettőbe - a Világzenein kötöttem ki, ahol a francia Orchestre National de Barbés lépett fel. A biójuk szerint a kilencvenes évek elején alakult zenekar Párizs arab negyedéről nevezte el magát, s míg az arab tánczenét addig főleg az algériai rai uralta, az ONB a Nyugat-Afrikából Marokkóba hurcolt rabszolgák rituális zenéjében, a gnawában rejlő transzot tette hallatlanul népszerűvé a francia világzenében. És a Szigeten is, mert immáron harmadszor jártak itt. Őket sajnos idő előtt ott kellett hagynom, mert legalább két negyedet látni szerettem volna a női vízilabda meccsünkből, s noha sikerült rekedtre ordibálni magam, ez sajnos nem volt elég a bronzhoz. A nap utolsó kitűzött koncertje Emir Kusturica és a No Smoking Orchestra volt. És akkor a mennyország kapujában elszabadult a pokol... Kusturica eléggé rendező ahhoz, hogy basszusgitározás közben azért fél kézzel még egy kétórás bulit is végiginstruáljon. Ehhez remek partnereknek bizonyultak a zenésztársak, és hogy ne legyenek annyira egyedül, néhány szám erejéig még vagy húsz csajt is felpakoltak a színpadra. Balkáni gyökereinket felszaggatva ugráltunk néhány (ezer) ember társaságában, és amikor felcsendültek a Bubamara első taktusai, azt gondoltam, elég, ezt már nem lehet kibírni. Megindult a vonat, aki nem szállt fel, az ordítva ugrált, s a biztonsági embereknek kissé feszültté vált a tekintete. Ráadásként még egyszer eldaloltuk a Fuck You MTV-t, aztán az egykori szovjet himnusz dallamára szétszéledtünk. Risztov Éva, Caro Emerald, valamint Emir Kusturica & No Smoking Orchestra után már azt gondoltam, tényleg köszi, abszolút megvan a mai nap, sőt, túl szép, hogy igaz legyen, ekkor azonban átmentünk a Nagy Utcaszínházhoz, amelytől gondolatban már elbúcsúzram mára, de valahogy és véletlenül éppen egy órával később kezdte el a műsorát. Engem lenyűgöznek ezek a szerkezetek, olyanok, mintha a Costner-féle Waterworld egy része települne a Szigetre évről évre. Most a francia Compagnie Pipototal hozta el Basculoscopia című előadását. A bascoloscope egy nagyjából tíz méter magas, fémből készült szerkezet - valójában egy minden részében forgó és mozgó libikókaszerű izé, amelynek fix és mozgó, lógó és billegő csatolmányait a szereplők akrobatikus ügyességgel használják arra, hogy bemutassák az élet, de leginkább az emberi természet törvényszerűségeit. A testükkel és mimikájukkal operáló artisták mellett nagy szerep jutott a zenészeknek is: maga a basculoscope is, de a szereplők is zajokat és zörejeket keltenek, ritmust diktálnak a mozgásukkal, s ezeket az effekteket a zenészek beépítik saját, kifejezetten a szerkezetbe applikált hangszereikbe. Totális élmény volt. Minden este 10-kor átélhető, érdemes megnézni. Szóval, ez a nap tényleg a túl szép kategóriába tartozott, és a legszebb meg az volt benne, hogy ráadásul igaz is volt. Leszámítva az elvesztett bronzmeccset, endorfinlöketekben igen gazdag csütörtököt mondtunk.

mmi

Fotógaléria itt


 

 

Szólj hozzá!


Kiss Tibi csokipapírt tervezett

Kiss Tibi csokipapírt tervezett

Ráadásul nem is akárki kérte fel erre, hanem a 160 éves Gerbeaud cukrászda, és nem is egy "mezei" csokit fog beburkolni az általa megtervezett...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Boszorkányok pedig nincsenek... vagy de?

Lehet musicalt csinálni egy Arany-balladából? Úgy tűnik, igen. Arany János születésének 200-évfordulójára született Pesty Nagy Kati szívéből – akármit is jelentsen ez – és tollából, valamint Derzsi György lelkéből – akármit is jelentsen ez – a musical-ballada a Vörös Rébékből, amit ráadásul az Arénában mutatnak...

Utolsó turnéjára indul a KISS!

A legendás együttes 45 év zenélés után bejelentette utolsó turnéját, amely “Az Út Vége” nevet viseli (“End Of The Road world tour”). A hírt az America’s Got Talent fináléjában jelentették be szeptember 19-én.
Koncert.hu már a mobilodon is!
Koncert.hu Android alkalmazás Koncert.hu iPhone alkalmazás
Új koncertek