A kereset szerint Naomi Parry és Catriona Gourlay jogtalanul értékesítettek olyan relikviákat, amelyek az énekesnő hagyatékához tartoztak. Az aukciók – 2021-ben és 2023-ban az Egyesült Államokban – komoly bevételt hoztak.
A 2021-es kaliforniai Julien’s Auctions árverése valódi fordulópontnak bizonyult az Amy Winehouse-kultusz történetében: a kétnapos licitháború végén több mint 4 millió dollár gyűlt össze, ami látványosan jelezte, milyen elképesztő piaci értéket képvisel az énekesnő hagyatéka. A legnagyobb figyelem arra a zöld-fekete, bambuszmintás ruhára irányult (képünkön), amelyet Amy a 2011-es, tragikus belgrádi koncertjén viselt (ez volt június 18-án, július 23-án, 27 éves korában camdeni otthonában holtan találták az énekesnőt) – a Naomi Parry által tervezett darab végül 243 200 dollárért kelt el, jóval túlszárnyalva az előzetes becsléseket. De nemcsak a színpadi relikviákért folyt a verseny: egy Moschino szív alakú táskáért több mint 200 ezer dollárt fizettek, miközben az énekesnő személyes tárgyai – szemceruzák, könyvek, kézzel írt jegyzetek – szintén pillanatok alatt gazdára találtak, darabonként is több ezer dolláros áron, egyszerre mutatva meg a rajongói kötődés és a kultusz üzleti oldalát.
Mitch Winehouse több mint 730 ezer font kártérítést (kb. 340 millió forint) követelt, azt állítva, hogy a barátok eltitkolták az eladásokat és olyan tárgyakat adtak el, amelyekhez nem volt joguk. A per során Mitch azt próbálta bebizonyítani, hogy a lányok csak kihasználták Amy zavart állapotát, amikor elvitték a tárgyakat a lakásából.
A bíróság azonban egészen másképp látta a történetet.
A bizonyítékok alapján az érintett tárgyak egy részét Amy Winehouse még életében ajándékozta barátainak, mások pedig eleve az ő tulajdonukban voltak. Magyarán: attól, hogy valaki eladja a barátjától kapott tárgyat, jogilag nem válik tolvajjá.Az ítélet egyértelmű: a követelés megalapozatlan.
Az ítélet után Naomi Parry nyilatkozata egyszerre volt megkönnyebbült és keserű. A stylist arról beszélt, hogy éveken át tartó, szerinte alaptalan vádakkal kellett együtt élnie, miközben egy olyan kapcsolat hitelességét kérdőjelezték meg, amely számára barátságon és bizalmon alapult. A jogi győzelem tehát inkább lezárás, mint elégtétel.
A történet másik kulcsszereplője, Catriona Gourlay még bonyolultabb helyet foglal el ebben a képletben. Kapcsolata Amy Winehouse-zal jóval a világhír előtt kezdődött, és a beszámolók szerint túlmutatott egy átlagos barátságon: volt időszak, amikor romantikus viszony is kialakult köztük. Gourlay a nehéz években – amikor az énekesnő élete egyre inkább a függőség és a média nyomása alá került – azon kevesek egyike volt, aki mellette maradt. Catriona azt vallotta, hogy Amy sokszor azért adott nekik ruhákat és tárgyakat, mert nála egyszerűen nem voltak biztonságban, vagy mert így akarta kifejezni a szeretetét. Gourlay egyébként a mai napig Amy emlékének szenteli az életét, gyakran vesz részt megemlékezéseken, és őt tartják az egyik leghitelesebb forrásnak, ha a popikon valódi arcáról van szó.
A per egyik legfurcsább momentuma – talán fordulópontja is – az volt, hogy a barátok az aukciók bevételének egy részét felajánlották az Amy Winehouse Foundation számára – azt az alapítványt, amelyet maga Mitch Winehouse hozott létre. Az apa ezt az összeget elfogadta, miközben a fennmaradó részért tovább pereskedett. Ez a kettősség jól mutatja, mennyire nem fekete-fehér ez az ügy.
Mert a vita valójában nemcsak jogi, hanem morális kérdés is. Egy világsztár személyes tárgyai nem egyszerű relikviák: egyszerre hordoznak piaci értéket és érzelmi jelentést. Amikor George Michael elhunyt, ő is hatalmas vagyont és értékes tárgyakat hagyott a szűk környezetére. Később több barátja és ex-partnere is adott el tárgyakat. Az indoklás gyakran az volt, hogy „tovább kell lépni”. A barátok oldaláról nézve az érv olykor prózai: ezek a tárgyak sokszor évekig dobozokban állnak, miközben a megőrzésük komoly költségekkel jár – biztosítás, megfelelő tárolás, felelősség. Egy stylist számára például egy ruha nemcsak emlék, hanem közös munka eredménye is. Másrészt ott van a kényszer is: egy több százezer fontos per árnyékában könnyen előfordulhat, hogy valaki éppen azért ad el egy tárgyat, hogy fedezni tudja a védekezés költségeit.
A rajongók szemszögéből viszont ez sokkal nehezebben elfogadható dolog. Felőlük nézve az aukció nem egyszerű adokveszek, hanem egyfajta határátlépés: mintha a személyes emlékek is árucikké válnának. Ez az a pont, ahol a jog és az erkölcs elválik egymástól.
Mitch Winehouse-t egyébként az évek során számos bírálat érte – többek között a 2015-ös, Oscar-díjas Amy című dokumentumfilmben is –, amiért kritikusok szerint túlságosan is kontrollálni próbálta lánya karrierjét és későbbi hagyatékát. A mostani bírósági vereség újabb fejezet a család és Amy egykori belső köre közötti feszült viszonyban. A bíróság döntése értelmében a korábbi aukciók bevételei a barátoknál maradnak, Mitch Winehouse-nak pedig valószínűleg jelentős perköltséget kell megtérítenie.
Majd elad néhány dolgot...
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
A zeneipar története tele van hasonló konfliktusokkal, még ha nem is pont teljesen ilyen formában.
Jimi Hendrix: testvér a fogadott testvér ellen
Hendrix 1970-es halála után az apja, Al Hendrix örökölt mindent. Amikor Al meghalt, a vagyont Jimi örökbefogadott húgára, Janie-re hagyta, teljesen kihagyva Jimi vér szerinti öccsét, Leon Hendrixet, aki aztán évekig pereskedett, és megpróbált saját márkás termékeket, emléktárgyakat (például Hendrix-feliratú üvegeket) eladni. Janie beperelte a bátyját és annak üzlettársait védjegybitorlásért. A bíróság itt a „hivatalos” örökös javára döntött, Leon pedig szinte minden jogot elveszített.
Prince: a végrendelet nélküli káosz
Prince 2016-os halála után nem maradt végrendelet, ami elképesztő jogi mocsarat teremtett. Itt is előkerültek „barátok” és távoli rokonok, akik azt állították, Prince nekik ígért bizonyos vagyontárgyakat vagy hangszereket. Mivel nem volt papír, a bíróság évekig zár alatt tartotta a birtokot, és végül a testvérek, valamint egy zeneműkiadó között osztották fel a vagyont. Ez az eset is rávilágított, hogy a „szóbeli ígéret” és az „ajándék” mennyire nehezen védhető a bíróságon – Amy Winehouse barátnőinek ezért is nagy győzelem a mostani ítélet.
B.B. King: menedzser vs. gyerekek
A blueslegenda 2015-ös halála után a lányai azzal vádolták meg King menedzserét, LaVerne Toney-t, hogy elszigetelte tőlük az apjukat és meglopta a hagyatékot. A vádak között szerepelt a gyógyszerekkel való visszaélés és a vagyon elsikkasztása is. A bíróság végül elutasította a gyerekek keresetét, mivel nem találtak bizonyítékot a visszaélésre, és Toney maradt a hagyaték kezelője.
Kurt Cobain: A váslás és a híres gitár
Bár nem közvetlenül a halála után történt, de nagy port kavart Cobain lányának, Frances Bean Cobainnek a válópere. Frances volt férje, Isaiah Silva azt állította, hogy Frances neki ajándékozta Kurt Cobain legendás, 1959-es Martin D-18E gitárját (ezen játszott az MTV Unplugged felvételén). Courtney Love és Frances mindent elkövettek, hogy visszaszerezzék a családi ereklyét, de a bíróság végül Silvának ítélte, mert végül úgy ítálták meg, hogy ajándék volt.
Ez az eset jogilag a legközelebbi rokon a Winehouse-ügyhöz: a bíróság kimondta, hogy egy felbecsülhetetlen értékű tárgy is lehet jogszerű ajándék, amit az örökösök nem vehetnek vissza kényük-kedvük szerint.
Miért különleges a Winehouse-ügy?
A legtöbb ilyen perben a család nyer – vagy peren kívüli egyezség születik. Az, hogy Amy barátai végigvitték az ügyet és teljes győzelmet arattak, ritka pillanat. A bíróság ezzel elismerte, hogy Amy Winehouse autonóm személy volt, akinek joga volt elosztogatni a saját tulajdonát a családja tudta vagy beleegyezése nélkül is.
A cikket ez a hír inspirálta.
Szólj hozzá!