Újpesten is zajlik az élet. Nem elég, hogy épp zajlik a Gyógyfürdő Uszoda bontása, most már az is véglegessé vált, hogy az egykoron szebb napokat is megélt Ady Endre Művelődési Ház is végleg bezárja kapuit.
Hogy mi lesz a sorsa az épületnek ezután, még nem tudni, egyelőre csak a találgatások mennek a fórumokon, mindenesetre nagy veszteség ez a kerületieknek, hisz a művház 32 éve alatt számtalan koncertnek, partinak, kiállításnak, színházi előadásnak, tanfolyamnak vagy éppen sportolási lehetőségnek adott otthont.
Az épület története egyébként érdekes, íme néhány szösszenet a megalakulásról:
A sokasodó tevékenységi formák elhelyezése, a látogatói igények kielégítése egyre nehezebbé vált a meglévő kis alapterületű, korlátozott helyiségszámmal rendelkező épületekben. 1983-ban született a tanácsi elhatározás új, nagy alapterületű művelődési intézmény építésére. Újpest legnagyobb, s akkor legkorszerűbb művelődési központját 1986. május 1-jén nyitották meg egész napos majálissal. (Az Árpád úti épület bezárt, hogy néhány évvel később átépítve, felújítva nyíljon meg a közönség előtt.) Igazgatója Horváth Emil közművelődési szakember lett, aki pályázat útján 1985-ben került az intézmény élére. Gazdasági életünk éber őre, Verebélyi Gyuláné 1980-tól volt igazgatóhelyettes. Az új intézmény profiljának kialakítása elévülhetetlen érdemük. Munkásságuk elismeréseként mindketten Köztársasági Érdemkereszt kitüntetésben és Újpestért díjban részesültek.
Az épületet Ferencz István, a miskolci Északterv építésztervezője álmodta meg, a volt Szabadság (illetve a háború előtt Uránia) mozi központi épületét és a kertmozi részét is tartalmazó épülettömb helyén. A folyami kompra emlékeztető építmény (talán a Duna közelsége vagy a Megyeri rév miatt esett e formára a tervező választása) nívódíjat kapott, sajnos pénzhiány miatt teljes egészében nem valósulhatott meg, így a ma köztérként szolgáló terület befedésére már nem kerülhetett sor. Teljes alapterülete 3689 m2 a nyitott, három részre tagolt épület két külső szárnyának földszintjén üzletek, emeletén előadótermek, klubszobák, a központi épület földszintjén a többfunkciós színházterem valósult meg.
Az új intézmény tevékenységét meghatározó vezérelvek: sokszínűség, újszerűség, ingerérzékenység lettek. Sokszínűsége az évtizedek során megvalósult tevékenységi formák megőrzésében, a tradicionális formák megtartásában és új funkciók keresésében jelentkezett. Újszerűsége a hagyományos formák új szellemű átörökítésében, ingerérzékenysége a társadalmi elvárásokra való gyors reagálásban mutatkozott meg. Társadalmi kapcsolatainkat erősítette, hogy 1988-ban, Merczel András vezetésével megalakult az 1991-ig működő Újpesti Közösségi Televízió is. A médium emeleti irodahelyiségeinkben kapott helyet, s így egymást segítő, közvetlen, szoros együttműködés alakulhatott ki a két intézmény között.
Intézményünk életében fordulópontot jelentett 1991. Ekkor alakult meg az Újpest Színház. Településünkön az önálló színház működésének jelentős múltja van. Lányi Emil még 1905-ben az István út–Árpád út sarkán lévő telkét ajánlotta fel színház–mozi céljaira. (Körülbelül a mai Match áruház melletti parkoló helyén.) 1908. április 18-án itt nyílt meg az Éden Színház.
Ez az intézmény 1911. október 1-jétől Újpesti Népszínház néven működött tovább Papír Sándor igazgatása alatt. (Ebben az időben híres színészek léptek fel színpadán: Jászai Mari, Márkus Emília, Varsányi Irén, Latabár Árpád, Blaha Lujza.)
A teljes történet elolvasható a Budapesi Művelődés Központ honlapján.
Aki még a zárás előtt szeretne egy utolsó bulival búcsúzni az épülettől, azt március 10-én szeretettel várják a szervezők egy retro buliba, ahol a lemezjátszók mögött a
Re.loaded DJ Team – Barabás Zoli & Iron pörgeti a jobbnál jobb (búcsú)zenéket.
Szólj hozzá!