Hé, emberek! Előttünk egy Sziget!

2015. augusztus 10.  ·   Fesztivál   ·  Zerge

Hát ennek is elérkezett az ideje, lassan újra útjára indul a kezdetben Diáksziget (1993.), majd Eurowoodstock (1994.), Pepsi Sziget (1996–2001.) és harmadik éve már Sziget Fesztiválköztársaság néven futó Sziget fesztivál, immár 23. alkalommal. Ennek apropóján beszélgettünk az egész rendezvény egyik kitalálójával, életre hívójával, azóta is lelkével és motorjával, Gerendai Károly főszervezővel (illetve nem is tudom, mi a pontos titulusa).

Hé, emberek! Előttünk egy Sziget!

Az áprilisi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy idén kicsit nehezen jött össze a fellépőgárda, akkor még nem is volt meg – említetted is, hogy ennek oka, hogy talán a Sziget miatt is, de más időpontra tettek sok külföldi fesztivált –, csak 1–2 név, aztán szép lassan azért csak alakult, olyanokkal, mint Robbie Williams vagy a Kings of Leon. Mi volt ennek a kezdeti nehézségnek az oka?

Az a helyzet, hogy tavaly épp azért helyeztük egy héttel későbbre a fesztivált, hogy jobban egy időbe essünk a nagyobb európai fesztiválokkal, és ezáltal itt legyenek Európában azok a zenekarok, akiket szeretnénk elhívni. A régebbi dátumunkkal egy időben Amerikában és Japánban is vannak nagy fesztiválok, ezért ott van a kurrens előadók többsége. Gondoltuk, ha az európaiakkal egy időpontra tesszük a Szigetet, erősebb lesz ugyan a konkurencia, de mivel a zenekarok emiatt már inkább a kontinensen vannak, talán könnyebb lesz megszerezni őket.

Ez tavaly be is jött, de idén sajnos már nem így történt, mert – valószínűleg tőlünk függetlenül, de – a japán meg az európai fesztiválok is arrébb mentek egy héttel, úgyhogy most ugyanaz a helyzet, mint ami azelőtt volt, hogy arrébb tettük a fesztivált. Emiatt aztán idén megint nagyon nehéz volt a zenekarokat idecsábítani. Végül csak június végére állt össze a teljes program, és ez is úgy, hogy lényegesen többet kellett költenünk, mint amennyit év elején terveztünk a fellépőkre. A sztárok árai enélkül is eleve folyamatosan emelkednek – ugyanis licitálnak egymásra a fesztiválok, mindenki kb. ugyanazokat a zenekarokat akarja elhívni, és jóval több a fesztivál, mint a sikeres zenekar. Ez egy olyan probléma, amivel nem tudunk mit kezdeni. Ráadásul ha eleve kevés zenekar van épp Európában, és mindenki őket akarja, akkor vagy sokkal többet kell költenünk a tervezettnél, vagy nincs normális program.

Négy éve volt itt Prince a 0. napon (és rendesen oda is tette magát, nem lehet rá azt mondani, hogy haknira vette a bulit), és idén is sikerült egy igazi csúcssztárt idecsábítani Robbie Williams személyében. Melyiküket volt nehezebb megszerezn?

Mivel mindkettőt sikerült lekötni, egyiket sem mondhatnám igazán nehéznek, az igazán nehéz az, akiket még mindig nem sikerült idehoznunk, hiszen van jó pár ilyen, a Red Hot Chilli Pepperstől a Coldplayig, a Metallicától a Linkin Parkig. Bizony még mindig van jó pár zenekar, amelyek hiányát aztán az orrunk alá is dörgölik az emberek. A Linkin Park például tipikusan ilyen szerencsétlen történet: évek óta mindig megpróbálkozunk velük, most augusztus 20-ától már itt lesznek Európában, nekünk viszont 17-én véget ér a rendezvényünk, és egyszerűen semmi pénzért nem voltak hajlandóak 4 nappal korábban idejönni. Ezek elég bosszantó dolgok, amelyekkel nehéz megküzdeni. A végén persze összeállt valamilyen program, csak messze nem az, mint amit eredetileg elképzeltünk.

És melyik került többe (ha nem titok)?

Ami az árat illeti, Robbie nagyjából 20%-kal drágább. Prince ugye ritkán koncertezik, és már nagyon régóta tartja az árát, viszont nem igazán mainstream előadó. Robbie Williams azért speciális történet, mert ő először tavaly lépett fel fesztiválon, addig csak saját koncerteket adott általában stadionokban, ahová saját technikával, saját show-val, egy komplett színpaddal érkezett. Tavaly aztán megtört a jég, és elvállalt egy fesztiválfellépést a Rock in Rión, és úgy tűnik, megtetszett neki a műfaj, megjött a kedve ahhoz, hogy elmenjen más fesztiválokra is. Így tudtuk végül idén már mi is megszerezni. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz a műsor, mert ugye az ő műsorának a látvány, a show sokkal szervesebb része, mint egy átlag szigetes koncertnek. Az biztos, hogy jó nagy stábbal és nagy technikával jön, reméljük, hogy jó lesz.

Eddig éveken át volt valamilyen tematikus nap, vagy a –1., vagy a 0., amikor hol A Magyar Dal Napja, hol Cseh Tamás-emlékkoncert, hol Cipő-emlékkoncert, hol LGT, hol Tankcsapda vagy Quimby születésnap vagy épp Kispál és a Borz búcsúkoncert volt, idén miért nincs ilyen?

Sajnos, az olyan nagy magyar produkciók lassan elfogytak, amelyek behoznának annyi embert, amennyiért érdemes megtartani egy ilyet. Másrészt ezek elég megosztóak voltak abból a szempontból, hogy a közönség jelentős részét kitevő külföldiek ezekkel nem nagyon tudtak mit kezdeni, és ők panaszkodtak, hogy hogy van az, hogy van olyan nap, amikor nincs a fesztiválon a külföldieket érdeklő program, és miért kell nekik ezért is fizetni (a hétnapos bérlet erre a napra is érvényes volt), amikor nincs normális program a számukra. Ezért el kellett gondolkodnunk azon, hogy olyan nemzetközi sztárokat hozzunk a plusz napokra is, akik egyszerre érdekesek a magyaroknak és a külföldieknek is.

Ez azért érdekes, mert miután elég sok külföldivel beszélgettem az elmúlt években, szerintem nekik szinte teljesen mindegy, mi van a színpadokon, kicsin, nagyon, világzenén, cirkuszsátorban, valószínűleg ha egész héten át az lenne a műsor, hogy Gerendai Károly főszervező 1 órán át bukfencet (vagy akár vörösbort) hány a nagyszínpadon a Sziget-szervezők dúdoló- és zümmögőkórusától kísérve, és azt közvetítenék élőben minden más színpadon, majd a Sziget maradék 167 (vagy akárhány) órájában ez menne mindenhol felvételről végtelenített AVI formájában a színpadok közepén felállított 1 db közepes mobiltelefon méretű monitoron, akkor is pont ugyanannyi külföldi lenne, mint így. Nekik a nagyon olcsó egyhetes buli a lényeg, ami ráadásul szép helyen is van, van vízpart, fák, árnyék, ami nagy szó, mert sok külföldi fesztivál teljesen kietlen helyen van.

Ez azért nem így van. A külföldiek anyagilag megengedhetik maguknak, hogy elmehetnek egy csomó más fesztiválra is, mert nagyon sok jó fesztivál van a világon, ahol biztosan jó programot adnak a pénzükért. Sajnos, messze nem az van, hogy akkor is ide jönnek inkább, ha nem érdekli őket a program. Egy francia, angol, német, holland vagy olasz fiatalnak ez egy nyaralás is egyben, hiszen eleve egy hétre jön jellemzően. Viszont ha azt látja, hogy nincs olyan sztárprogram, ami számára érdekes – hiába a rendezvény különlegessége, sokszínűsége, a jó ár-érték aránya, a számukra tényleg alacsony étel- és italárak, vagy akár a különleges helyszín, akkor választhat egy csomó másik esemény közül. A mi sajátosságaink csak arra érvek, hogy inkább itt nézzék meg azokat a zenekarokat, amelyek érdeklik őket.

És persze, olcsó nekik a sör, de ne feledjük el, hogy nekik ide kell utazni, és sokan nem kint a Szigeten laknak, hanem szállodákban vagy egyéb szállásokon, tehát ez az egy hét nekik nem kerül kevésbe. Csináltunk pár éve egy felmérést, és az jött ki, hogy ez az egy hét nekik fejenként mindennel együtt nagyjából 1300 euróba kerül. Ennyiért bárhová el lehet menni 1 hétre nyaralni tengerpartra is. Szóval nem okvetlenül azért jönnek ide, mert itt annyival olcsóbban megússzák, mintha máshova mennének.

(Ennek azért némileg ellentmond az a még a májusi sajtótájékoztatón elhangzott információ, hogy még decemberben, amikor meghirdették a jegyeket – és amikor a fellépőkről még abszolút semmit nem lehetett tudni –, hirdettek egy olyan akciót is, hogy aki az első 24 órában vesz heti bérletet, az különleges ajándékot kap, pl. személyre szóló passt. Ami persze nem jó semmire, legfeljebb csak szuvenírnek, ám ennek ellenére a hetijegyek 10%-a elkelt 24 óra alatt, ami azt jelenti, hogy a Sziget a világ azon néhány fesztiválja közé került a vásárlók fejében, ahova egyszer mindenképpen el akarnak jutni életükben (mármint – ez már az én meglátásom – valószínűleg 25, de nagyon rákattantaknál is max. 30 éves korukig). Illetve a szervezők szerint azt is, hogy az elmúlt évek fényében megbíznak annyira a Szigetben, hogy biztosan jó program lesz. Az persze nem lett megemlítve akkor, hogy milyen országbeliek vették meg ezeket a bérleteket, de lenne rá egy söröm, hogy nem magyarok.)

Na jó, de a vonat- vagy repülőjegy akkor is nagyjából annyiba kerül, ha máshová mennének.

Igen, csak ha otthon maradnak, ezeket nem kell fizetni, a sztárzenekarok meg jó eséllyel az ő országukban is játszanak, hiszen Nyugat Európa tele van jó fesztiválokkal. Azt leszögezhetjük, hogy nyilván nem azért jönnek ide, hogy a magyar zenekarokat megnézzék, mert zeneileg az a fő különbség, hogy itt fellépnek magyar zenekarok is.

Ti vezettétek be a tisztán kártyás fizetést, ami ellen sokan berzenkedtek, bevallom, eleinte én is. Most viszont már a városban is van ilyen, ráadásul több helyen is használható kártya, a HelloPay, amely például az általatok üzemeltetett Budapest Parkban használható. Lehet azzal is fizetni a Szigeten?

Azzal sajnos pont nem, itt továbbra is a tavaly bevált FesztiPay fesztiválkártyát használjuk majd, meg emellett a MasterCard PayPass bankkártyákat is elfogadja a rendszerünk. A HelloPay, amit a Park is használ, egy másik rendszer. Ezenkívül van még egy harmadik hasonló rendszer is, a MetaPay, amit a készpénzmentes fizetés bevezetésekor használtunk. Ezek konkurens rendszerek, más szerver fut mögöttük, másfajta terminálok kapcsolódnak hozzájuk, ezek nem átjárható rendszerek.

Pár éve sikerült elérnetek a kormánynál, hogy a fesztiválok áfá-ját lecsökkentsék 27%-ról 18%-ra, viszont a jegyárakban ez nem nagyon jelenik meg.

Megjelenik az, csak nem úgy, hogy olcsóbb lett a jegy, hanem úgy, hogy nem annyival drágult, mint különben kellett volna. Az elmúlt két évben a kiadás majdnem 50 %-kal nőtt, miközben a jegyárak 20%-kal sem. Mivel az áfá-t úgyis be kell fizetnünk, mi nettó jegyárakkal számolunk a költségvetés megtervezésekor. Úgy tervezünk, hogy az előző évi látogatottsági adatokból indulunk ki, ez alapján megnézzük, hány látogatónak kellene bejönnie, hogy ebben az évben, az aktuális költségvetési terv szerint, mindent ki tudjunk fizetni, és hogy ez milyen nettó jegyárat eredményez. A mostani jegyáraknak a kedvezményes áfa miatt valóban magasabb a nettója, ezért is tudunk többet (idén 4,7 milliárd forint) fordítani a Szigetre.

Nagyon sok a helyszíncsere az utóbbi években, idén két olyan klasszikus helyszín is költözik, mint a Cökxpon és a Magic Mirror. Mi ebben a ráció?

A Szigettel szemben elvárás, hogy minden évben legyen valami megújulás. Nyilván aki kényelmes, és azt szereti, ha minden mindig ugyanott van, az nem biztos, hogy örül ennek, de azért általában megtalálja mindenki a kedvenc helyét. Az átrendezésnek két oka van, az egyik, hogy legyen valami új, valami változás a törzslátogatóknak, a másik, hogy rendszeresen megvizsgáljuk, hogy lenne ideálisabb az elhelyezésük. Amikor változtatunk, annak reményében tesszük, hogy így a látogatóknak jobb lesz, nem azért, hogy kitoljunk velük. A Cökxpon is azért költözik most fel a Beachre, mert azt tapasztaltuk, hogy a kettőnek a hangulata nagyon hasonló, ami egymást fogja erősíteni, ha egymás mellett lesznek. A Magic Mirror pedig azért költözik odébb (nem sokkal), mert a régi helyén nagyon zavarta a mellette lévő sátor hangereje. Szóval általában van valami oka annak, ha valamit teszünk.

A Világzene mintha kicsit visszaszorult volna az utóbbi néhány évben.

Most pont előrelépett, hiszen tavalyhoz képest jelentősen megnöveltük a költségvetését.

A helyszínre értettem, hogy kicsit eldugottabb helyre került a Sziget vége helyett.

Nagyon egyszerű a helyzet: ha nagyon sokan lennének a színpad előtt, akkor nagyobb helyen lenne. Sajnos, mivel a világzene nem olyan műfaj, amelyre tömegek lennének kíváncsiak, ezért nem látjuk értelmét olyan helyre tenni, ahol sokkal többen elférnének. Az utóbbi időben már teljesen belaktuk a sziget teljes területét, így véges területtel kell gazdálkodnunk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy a keveseket érdeklő programok nagy helyet foglaljanak el.

Tavaly a csütörtöki napon, a belga Stromae koncertje alatt és után iszonyatos tumultus volt az A38 sátor környékén. Tudtok valamit tenni az ellen, hogy idén ne legyen ilyen?

Egy szintig tudunk csak. Úgy gondolom, hogy amit lehetett, mi tavaly is megtettük, előre tájékoztattuk a látogatókat, hogy készüljenek arra, hogy ott várhatóan telt ház lesz, odarendeltünk egy csomó plusz rendezőt és egészségügyist. Kivetítőket tettünk ki, hogy a kívül rekedtek követni tudják a koncertet, mivel tudtuk, hogy egy olyan előadó lép fel, aki elég népszerű ahhoz, hogy többen legyenek kíváncsiak rá, mint amennyien a sátorba beférnek. Mi eredetileg fel is ajánlottuk az előadónak, hogy lépjen fel a Nagyszínpadon inkább, de ő ragaszkodott a késői időponthoz, az pedig a Nagyszínpadon már foglalt volt. Egy ilyen nagy rendezvényen az mindig előfordulhat, hogy bizonyos események több embert érdekelnek, mint amennyien az adott programhelyszínre beférnek. Ha csak szabadtéri színpadok lennének, akkor könnyebb lenne a helyzet, de a sátrak befogadóképessége egyértelműen korlátozott, ráadásul különféle katasztrófavédelmi és tűzvédelmi előírások is köteleznek bennünket ezek betartására, meg a józan ész is a biztonság okán. Egyszerre a Szigeten 85–90 ezer ember tartózkodhat bent, ennyi még a Nagyszínpad előtt sem férne el. Viszont aki jár ilyen rendezvényekre, az pontosan tudja, hogy vannak olyan helyszínek, ahová nem fér be minden érdeklődő.

Szélesebb utakat nem lehet kialakítani esetleg? Vagy ilyen esetben, ha tömeg várható, elvinni onnan az asztalokat?

 Igazából ez egy nagy szabad terület, ahol bármilyen irányba el lehet menni, a baj az volt, hogy mindenki az A38 sátorhoz akart menni, ebből lett a tumultus. A Sziget többi részén – illetve már kb. száz méterrel távolabb is – gond nélkül lehetett közlekedni.

Az A38 esetében eleve nagyon szigorúan veszik, hogy melyik a bejárat és a kijárat, akkor is, ha csak 1–2 ezer ember van bent. Ilyen esetekben nem lehetne ezt rugalmasabban kezelni?

Sajnos, nem, a katasztrófavédelem előírása, hogy ki kell jelölni a be- és kijáratokat, és azt csak arra szabad használni. Nem mi szórakozunk az emberekkel. Szerintünk is jó lenne, ha meg lehetne tenni, hogy változtatni lehessen ezeken úgy, hogy amikor sokan akarnak kimenni, akkor 10 ajtóból legyen mondjuk 3 bejárat meg 7 kijárat, amikor meg éppen befelé akarnak menni többen, akkor meg 7 bejárat és 3 kijárat, de sajnos, ezt nem lehet megtenni, az előírások nem engedik.

A Sziget egész hetére hőséget jósol a meteorológia. Készültök erre valamivel?

A hőségre csak egy szintig lehet készülni, de lesznek a korábbi években is használt permetkapuk, vízvételi pont, a dolgozóknak védőital, locsoljuk a területet a por ellen és hasonlók. A hőség viszont hordoz még egy veszélyt magában, mégpedig azt, hogy általában viharokkal ér véget. A hosszú hőség miatt attól félünk, hogy egy viharokat hozó hidegfront épp a Sziget ideje alatt ér majd ide, úgyhogy most arra is készülünk, hogy egy ilyen vihart hogyan lehet kezelni ennyi ember mellett.

Idefelé jövet láttam egy plakátot, hogy mobilalkalmazással olcsóbban lehet napijegyet venni. Ez mennyivel olcsóbb?

A plakátot én is láttam, de én sem tudom, mert nem mi csináljuk, az OTP-nek van egy Simple nevű bankkártyás fizetési alkalmazása, és ők valamivel olcsóbban adják a jegyet annak, aki ezzel fizet. Mi nekik is ugyanannyiért adjuk, mint másnak, a különbséget Ők vállalják magukra, a szolgáltatás reklámozása érdekében.

Tavaly volt olyan hely, ahol 600 Ft-ért lehetett mobiltelefont feltölteni. Gondolom, ez szerinted sem tisztességes ár, mit lehet ez ellen tenni?

Mi annyit tudunk tenni ellene, hogy biztosítunk ingyenes feltöltőpontokat – ilyen már évek óta van –, persze ott biztosan hosszabbak lesznek a sorok.

Befelé jövet észrevettük, hogy a bejárat melletti erdőrész szinte ki lett irtva. Ennek mi az oka?

A Szigeten vagy egy úgynevezett galériaerdő rész, a gáton kívül és a gát mellett, ez a III. kerülethez tartozik, míg a parkosított rész a fővároshoz. A főváros részét karbantartja a Kertészeti Vállalat, viszont a III. kerület részét nem tartotta karban a kertészet. Ezt a részt az elmúlt idők viharai és árvizei eléggé tönkretették. Mi a saját költségünkre megcsináltuk a ¾-ét kb. 6 éve, eltávolítva az életveszélyes fákat, hogy tudjanak ott is sátorozni a látogatók. A bejárat melletti rész akkor kimaradt, emiatt el is volt kerítve az utóbbi években, nem engedtünk oda senkit sátorozni. Most viszont sikerült megállapodni a III. kerülettel, hogy a Kertészeti Vállalat felmérje a fák állapotát, és a veszélyesnek ítélteket vágja ki. Természetesen ezeket pótolni kell, újakat kell ültetni helyettük, viszont így használhatóvá vált ez a terület is.

Nem szokatlan, hogy idén szinte problémamentes a rendezés olyan tekintetben, hogy sem a főváros nem akar keresztbe tenni, sem a kerület, se a Szigetre vezető utat nem pont abban a 2 hónapban tudják csak újracsatornázni, amikor a Sziget is leginkább használná?

Azért ez nem ennyire egyszerű. Egyrészt bár nem volt nagy visszhangja, a főváros is megemelte a bérleti díjat, másrészt egy új törvény miatt nem használhatjuk azt a korábbi években jól bevált egészségügyi szolgáltatót, amellyel dolgoztunk, az Országos Mentőszolgálat embereinek kell ellátniuk a betegszállítási feladatokat, ami csekély 40 millióval kerül többe (nem tudom, mi kerülhet egy hét készenlétben egyáltalán 40 millió forintba, nemhogy ennyivel TÖBBE – mondjuk van a pofátlanságnak az a szintje? – a szerk.), ez pont a duplája a korábbi összegnek, de ezt nem nagyon emlegettem eddig, mert csak az lenne belőle, hogy Gerendai már megint panaszkodik.

Igen, már szinte a ragadványneved is lett a „Nullszaldós”, meg mindig felmerül a netes fórumokon, hogy miből van a Gerendainak pénze, ha a Sziget mindig veszteséges. Nem gondoltál még rá, hogy valami nagyobb médiában tisztázod, hogy a Sziget fesztivál, amely olykor veszteséges vagy nullszaldós, nem ugyanaz, mint a Sziget Kft., amely vagy 20 éve nyereséges, hanem annak csak az egyik rendezvénye a sok közül?

Tudod, azért nem tudok ezzel mit kezdeni, mert vannak emberek, akik az ilyesmit meg sem hallják, ők fikázni akarnak, és kész. Sportot űznek ebből, és akármit csinálhatsz. A legjobb példa erre, hogy az Indexen a 20. Sziget után megjelent egy cikk „Nullszaldós” címmel, ami arról szólt, hogy melyik évben mondtam a Szigetről azt, hogy nyereséges volt, melyikben, hogy veszteséges vagy nullszaldós. Kikeresték, hogy 13-szor mondtam azt, hogy nyereséges volt, négyszer, hogy nullszaldós, és háromszor, hogy veszteséges. Ebből szerinted, hogy jön ki az az arány, hogy mindig nullszaldósnak hazudom? A cikk végén a kommentek mégis megint erről szóltak, hogy már megint hazudik a nullszaldós Gerendai. El sem olvasták a cikket, csak indulatból nekem estek. Most mondd, ezzel mit tudok én csinálni?

A végére egy személyesebb kérdés, mivel valamennyire ismerem a zenei ízlésedet: a mostani fellépők közül hányat ismersz és hányat kedvelsz?

Sajnos, egyre kevesebb ilyen van, főleg a Nagyszínpadon, bár a Világzenei színpadon vagy az A38-on azért találok még olyanokat, akiket szívesen meghallgatok. De hát nem magamnak csinálom a fesztivált, olyan produkciókat kell idehozni, amelyre az emberek hajlandóak megvenni a belépőjegyet. Ha olyan zenekarok lennének, amiket én szeretek, azokra valószínűleg sokkal kevesebb ember lenne kíváncsi, a költségeket pedig kevés ember esetén is ki kell fizetni. Ráadásul hidd el, akkor is nagyon sok elégedetlen hang lenne.

Nekem nyugodt a lelkiismeretem, mert mi azért nemcsak kiszolgálni próbáljuk a közízlést, hanem valamennyire alakítani is, hiszen ha csak a népszerű, a tömegízlést kiszolgáló programokat nyújtanánk, akkor egy csomó helyszínünk a komolyzenétől a világzenéig, és még jó pár nem zenei esemény, a cirkusztól az utcaszínházakig, nem is lenne egyáltalán. Azt reméljük, hogy a látogatóink rácsodálkoznak majd és megkedvelik azokat a műfajokat is, amelyeket eddig nem biztos, hogy volt honnan megismerniük, hiszen a mai fiatalok már kereskedelmi média meglehetősen sivár kulturális világában nőttek fel. De azt nem tehetjük meg, hogy a tömegízléssel nem foglalkozunk, hiszen az hozza be az embereket.

* * *

 

Mivel Karcsinak további interjúkra kellett sietnie (csak az alatt a fél óra alatt, amíg velünk interjúzott, hívták legalább öten, rádiótól, innen-onnan), fotós kollégámmal elköszöntünk, majd tettünk egy kört a fesztiválterületen, ami épül-szépül, néhány dolog nagyon máshol lesz, mint ahol megszoktuk, néhány hasonló helyen, de nagyon máshogy fog kinézni, és még, ha jól sejtjük, a VIP-rész is elkerül 22 éven át megszokott helyéről egy a Nagyszínpadra jobb rálátást nyújtó helyre – meg persze a sztárvendégeknek is nyugodtabb lesz, hogy nem csak egy kerítés meg egy vastag fólia választja el őket a sajtó (és mások) kíváncsi szeme elől.

Csak egy rövid összefoglaló a helycserékről: a (tavalyi-tavalyelőtti) világzenei színpad helyére kerül a színház- és táncsátor, a világ minden részéről érkező táncosokkal Japántól Izraelen és Franciaországon át Kubáig, a tavalyi múzeumi negyed helyére a Cirque de Sziget cirkuszsátor (ahova szinte soha nem lehetett beférni, nekem sikerült, nagyon színvonalas előadások voltak) több előadóval, kívül argentin cirkuszművészekkel, a cirkuszsátor helyére, a csónakházzal szembe a világzene (nagyobb költségvetéssel) meg mellé az Afro-latin reggae beach (elég szörnyű név... ki találta ezt ki?), az afro-latin helyszín helyére a Hungarikum falu népzenével és táncházzal (mindig imádtam nézni, hogy tánctanításkor a külföldi részeg fiatalok milyen lelkesen ugrabugrálnak a táncoktató jelzéseire, felér egy egyszerűbb kabaréval, idén erdélyiek is lesznek), a Hungarikum falu helyére a Fidelio klasszikus és jazzszínpad (ahol operaelőadások is lesznek! – tavaly pl. az operaismertető előadások hatalmas színfoltjai voltak a Szigetnek, ráadásul kiderült, hogy a komolyzene művelőinek nem elhanyagolható humoruk is van), a Luminárium egykori helyére a Szigeten az idén 15 éve (és végig ugyanazon a helyen) jelen lévő Magic Mirror (ki emlékszik már, mekkora balhék voltak az első évben, amikor idejöttek... és hogy milyen jó volt az a faház – idén állítólag újra az lesz! – az utóbbi évek sátraihoz képest, és hogy milyen jó zenék mentek a mára egyre inkább techno- és elektrodiszkóvá csúszott dizsivel szemben; a művészeti vezető – vagy mi – idén Lakatos Márk lesz), a Cökxpon helyére a Luminárium, a Cökxpon meg ki a régi világzenei színpadon túl, a strand mellé (hadd szopjon egyszer az ő törzsközönségük is – ez persze nem a hivatalos álláspont, csak az én rosszmájúságom). A Sziget északi részén (nem tudom, hogy ez a régi helyüket jelenti-e) lesz Party Aréna meg Colosseum az elektronikus zenét kedvelőknek.

És lesz még kultúrzóna múzeumi negyeddel, 17 múzeummal, a Fuerza Bruta (Nyers erő) argentin utcaszínház a La globa című produkcióval (amit buboréknak fordítanak a Sziget kiadványában, de ilyen spanyol szó (tudtommal) nincs, a hozzá legközelebb eső az el globo (gömb, golyó, bura stb.), a buborék meg la burbuja spanyolul, szóval valami szójáték lehet inkább) naponta 4 előadással az A38 előtti nagyréten, meg még sok egyéb.

Szóval sok mindent el lehet mondani a Szigetről idén is, de azt az egyet (rendőr)biztos nem, hogy nincs itt semmi látnivaló!

(Apropó, aki szereti a bort, az idén nagyot mulathat, a fesztivál Útlevél névre hallgató műsorfüzete szerint 400 Ft lesz 0,7l (azaz 7 deci) fehérbor és 450 Ft 0,7 l vörösbor, legalábbis a Lajvér pince borai, és ha ez hivatalos árlistának tekinthető, akkor kötelesek lesznek annyiért adni, mert a kereskedelmi törvény szerint mindig a legalacsonyabb feltüntetett ár érvényes. Persze rákérdeztem a Szigetnél, és sajnos, mármint a borkedvelők szempontjából sajnos, ők is észrevették a hibát, és jelezték a fogyasztóvédelemnek, hogy elírás történt, szóval mégis 1 deci bor fog 400, illetve 450 Ft-ba kerülni.)

Fotók: Lengyel P. László


Képtár

  • Hé, emberek! Előttünk egy Sziget! kép 44837
  • Hé, emberek! Előttünk egy Sziget! kép 44839
  • Hé, emberek! Előttünk egy Sziget! kép 44840
  • Hé, emberek! Előttünk egy Sziget! kép 44841
  • Hé, emberek! Előttünk egy Sziget! kép 44842
 

 

Szólj hozzá!


Hogyan szerettessük meg a zongorát a Spotify-generációval? Például a Walking Dead zeneszerzőjével!

Hogyan szerettessük meg a zongorát a...

Chad Lawson a klasszikus zongorázást keresztezi a legújabb technikai vívmányokkal, az elektronikus zene eszközeivel, így hoz létre egészen...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Ints búcsút a nyárnak – vígasztaljon az Akvárium őszi-téli programja

Lemerülünk, kibekkeljük azt a nyolc-tíz hónapot, amíg újra papucsban járhatunk az utcán... Még van pár szabadtéri záróbuli, az Akvárium víz alatti termeiben viszont már beindult az élet – biztosítva a szünet nélküli átmenetet.

Most akkor ki nyúlta le Gesztiék dalát?

Mert valaki biztos, sőt, az online sajtóban megjelent cikkek szerint egy ismert zenekar volt az elkövető.
Koncert.hu már a mobilodon is!
Koncert.hu Android alkalmazás Koncert.hu iPhone alkalmazás
Új koncertek