Bródy János életműve a 60-as évektől kezdődően meghatározza a magyar könnyűzenét. Az Illés és Fonográf együttesek slágerei, az István a király, szólóalbumai, Koncz Zsuzsának, Halász Juditnak vagy épp a fiatal generáció előadói számára írt dalszövegei mind-mind a magyar kultúra és könnyűzene szerves részévé váltak. Bródy János dalain generációk nőttek fel, szövegei pedig ma is sokak világlátását és gondolkodását formálják.
Bár a zenész aktív könnyűzenei pályáját lezártnak tekinti, nyolcvanadik születésnapját új albummal, pop-up kiállítással és nagyszabású arénakoncerttel ünnepelte. Akkor még egy interjúban is faggattuk Bródy Jánost a nyolcvan év tanulságairól és a terveiről.
Az ünneplés most folytatódik a Sziget Fesztiválon, amelynek -1. napján Bródy János életműve elevenedik meg pályatársak, valamint a fiatalabb generációk előadásában. Azahriah-tól a KFT zenekaron és Halász Juditon át egészen Szörényi Leventéig számos előadó és együttes énekli majd a Bródy-dalokat, sőt még maga a főhős is színpadra lép majd. A koncert jelmondata is természetesen az egyik Bródy-szerzemény: Mindannyian mások vagyunk! A dalból friss feldolgozás és videóklip is készült a fellépők közreműködésével:
A koncertre készülve felkerestünk néhány előadót különböző generációkból, hogy mondják el, mit is jelent számukra Bródy János személye és életműve, mit gondolnak a dalok mondanivalójának maradandóságáról, és van-e kedvenc Bródy-daluk. A válaszokból jól látszik, hogy ugyanazok a dalok egészen különböző élményeket idéznek fel, mégis minden megszólaló számára meghatározók.
Halász Judit
Halász Judit életének és munkásságának egyik fontos partnereként tekint Bródy Jánosra, aki több száz dalának szerzője és szerkesztője, lemezei egy részének megálmodója. Mindebből adódóan Halász Judit életének fontos részévé vált a közös munka:
„Bródyval nagyon jó dolgozni. Koncentrált, figyelmes, és talán színészként nem is tudok jobbat mondani róla: jelen van. És persze fontos része személyiségének olvasottsága, ismeretei a világ legkülönbözőbb dolgairól. Nem hiszem, hogy fel kellene hívni bárki figyelmét Bródy következetességére. Nem tartozik azok közé, akik változtatják hitüket, meggyőződésüket” – nyilatkozta Halász Judit akinek, ha Bródy ars poeticáját egyik saját verséből kellene felállítania, akkor a Kőműves Kelemen rockopera egyik dalszövegét választaná: „Nem lehet/értsétek meg, nem lehet/Hit nélkül sem alkotni/sem élni nem lehet"
„Bródy fantáziáját nehéz utolérni. Huszonévesen lenyűgözött a bátorsága, amikor a Miért hagytuk, hogy így legyen című dalt hallottuk. Aztán jött a Sárika, meg a Lökd ide a sört, ahol a humora tett jókedvűvé. Nem lehet ezek közül választani, mert minden dalról tudni kell, hogy mikor és hol íródott. A remek bennük mégiscsak az, hogy bármelyiket hallgatom, ma is élnek, érvényesek. Mint a versek. Nem lenne szép, ha pont én felejtkeznék el a Micimackóról, ami olyan gyorsan meghódította az embereket. Bródyból költő lett” – tette hozzá.
Lábas Viki
Lábas Viki a magyar zenei szcéna meghatározó és kihagyhatatlan alapköveként írja le Bródy Jánost, akinek bravúros szövegei a magyar poptörténet meghatározó megfogalmazásaivá váltak:
„Van, amikor nyers és van, amikor egyszerű, de nagyszerű vagy a kevesebb több elvét követő. A csendhatás vagy éppen a forradalom a sorok mögött direkt és indirekt módon mind műfaj- és korszakalkotó tehetséggé teszik” – emelte ki az énekesnő.
„Nagyon szeretem a Gerendás Péterrel közös A csend című szerzeményt, az Engedd, hogy szabad legyek című dal pedig örök érvényű számomra. A Ha én rózsa volnék és az István a királyból ismert Réka dala a gyermekkorom meghatározó dalai. Ezek mind hozzátettek ahhoz, hogy én is énekes legyek, és ezen a pályán képzeljem el magam” – tette hozzá.
Koncz Zsuzsa
Koncz Zsuzsa – mint mondja – szinte együtt nőtt fel Bródy Jánossal, így régi barátként és legelső munkatársként tekint rá, aki döntő befolyással volt gondolkodására, szakmai választásaira és az egész életére:
"Többek között az ő első szövegei győztek meg arról, hogy ez a műfaj többre is alkalmas, mint ahogy ezt elődeinktől ismertük. Az első nagylemezemre ő hozta az első megzenésített verset, amely után számtalan további megzenésített verset énekeltem és éneklek azóta is” – emelte ki az énekesnő.
Arról, hogy mitől váltak Bródy sorai maradandóvá, így nyilatkozott:
„Számomra a szöveg az önkifejezés egyik fontos eszköze, a magam által is vallott nézet, vélemény, meggyőződés tolmácsolásának eszköze - ahogy a körülöttünk lévő világot én magam is látom, ahogy egy történetet dalban elmesélek. A hatás a befogadókon, a közönségen múlik, és azon, hogy mennyire nyitottak a tolmácsolt érzelmekre, gondolatokra.”
Jancsó Gábor
„Bródy János egy olyan alkotó, aki nagyon sokat tett azért, hogy a magyar emberek ízlése és a beat zenéhez való hozzáállása közelítsen a Nyugat-európai felfogáshoz, emellett mégis a szó legjobb értelmében <magyarossá> tette a beat kultúrát” – fogalmazott Blahalouisiana egyik alapítója, dalszerzője, bnasszusgitárosa, aki szerint Bródy dalai mind zenében mind szövegben örökérvényűek. A szerelemről és az életről szólnak, amivel negyven éve is éppen úgy tudtak azonosulni az emberek, mint ma.
A Jancsó Gábor egy személyes emléket is megosztott velünk, talán a legismertebb és legikonikusabb Bródy szerzemény kapcsán:
„Édesanyám a Ha én rózsa volnék című dalt játszotta egyszer egy nyári napon a kanapén. Örökre belém égett ez az emlék. Ott és akkor éreztem, hogy ezek a dalok generációkat kötnek össze, és fognak összekötni a jövőben is.”
Bornai Tibor
„Zenekarcsinálós gyerekként, tizenkét évesen az Illés együttes volt a vezércsillagom. Miközben a zongorámon keresgéltem a dalaik hangjait egy olyan ajtót nyitottam résre, amin egy ismeretlen univerzum fénye özönlött rám. És Bródy volt a hősöm, a forradalmár, aki a legszebben fogalmazta meg a szocialista rendszer kritikáját” – nyilatkozta Bornai Tibor, aki a Filléres emlékeim című dal megjelenésekor némi csalódást is érzett, ám hamar rájött, hogy nem lehet valaki egész életében forradalmár.
„Aztán eljött a pillanat, amikor Koncz Zsuzsa lemezén megjelent az első Bornai-Bródy szerzemény. Nagyon büszke voltam. Kicsit zavart, hogy az én nevem volt elöl, de itthon így szokás - a zeneszerzőt írják előre. Az elmúlt tíz-tizenkét évben pedig visszatért a rendszerkritikus Bródy, aki tartotta a reményt sok-sok elkeseredett emberben. Úgy látszik, mégis lehet valaki egész életében forradalmár. A mai világban, ahol annyiféle ember annyifélét gondol, már nem merek többesszámban fogalmazni, ezért csak a magam nevében mondok köszönetet Bródy Jánosnak azért, amiről ő biztosan azt gondolja, hogy nem jár érte köszönet” – zárta gondolatait Bornai.
Vitáris Iván
Az Ivan & The Parazol frontembere kiemelte, hogy Bródy János Szörényi Leventével együtt hozta létre a magyar nyelvű beat-rock zenét. Szerinte nagyobb hatással kevesen voltak az ő generációjának zeneiségére.
„Szerintem minden munkásság kiemelkedő darabjai azok, amik kiállták az idő próbáját. Ez nála többszörösen igazolódott, akár a zenekaros dalokat nézzük, akár a Boldog Születésnapot, ami valószínűleg még több száz, vagy akár több ezer év múlva is fel fog hangzani” – tette hozzá Iván, aki egyébként az áprilisi Rendszerbontó Nagykoncerten együtt lépett fel Bródy Jánossal.
Szörényi Leventét is sikerült elérnünk, aki - bár szűkszavúan nyilatkozott – Bródy munkásságára és személyére egy teljes egészként tekint. Úgy gondolja, hogy a véleménykülönbségek ellenére közös műveik összetartják őket, kedvenc dalaként pedig a Mákosrétest említette, amit nem tudom, hogy komolyan vehetünk-e, de mindenesetre elhisszük.
A produkció egyik fellépője a Jászai Mari-díjas színművész és énekesnő, Mahó Andrea – az ő jelenléte a színpadon mély személyes és szakmai kötődést hordoz. Közös történetük Bródy Jánossal évtizedekre nyúlik vissza, alkotói kapcsolatuk egyik legszebb, maradandó mérföldköve a 2012-ben megjelent Mit tehetnék érted – Bródy dalok című album volt. Mahó Andrea augusztus 9-i fellépése szakmai és emberi szövetség méltó megkoronázása, és szívből jövő köszönetnyilvánítás is egy olyan alkotó előtt, akinek dalai generációk életét kísérték végig, és formálták a hazai zenekultúrát.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Mindebből jól látszik, hogy Bródy János dalai minden generáció számára mást jelentenek, mégis ugyanoda vezetnek: olyan sorokhoz, amelyek évtizedek múltán is érvényesek. Ahogy a Fonográf Útközben című dalában is elhangzik:
„Jó lenne, ha érezném, hogy túlél engem néhány dal!”
Nos, ez most már nem kérdés, de azért még ne szaladjunk ennyire előre, hiszen egyelőre nemcsak a dalokat, hanem magát Bródy Jánost is ünnepeljük a Sziget Fesztiválon, a Bródy Dalok Napján.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Hasznos infók:
- A K-híd beengedő kapuitól 2 folyamatosan közlekedő busz segíti majd az eljutást a Nagyszínpad felé. A járatok kapacitás függvényében szállítják a látogatókat, folyamatos fordulókkal.
- Ezen a napon nem szükséges elvégezni az előzetes online check-in-t. Érkezéskor csak mutasd fel a jegyedet a bejáratnál, beszkennelik és már bent is vagy
-
Koncert kezdés: 17:00Műsor vége: 23:00A fellépők sorrendje:Superar gyerekkórusCsík zenekar Kiss Tiborral, Presser Gáborral és Lábas VikivelHernádi Judit és Tarján ZsófiHrutka RóbertMahó AndreaCarson Coma, Péterfy BoriHoboCsemer BoglárkaCharlieHiperkarmaPalya BeaFelcser MátéBlahalouisianaGerendás PéterLábas VikiSena, ColomboWellhelloRadnay Csilla és a Gypsy JammalFullajtár Andrea, Törőcsik Franciska, Radnay Csilla és Döbrösi LauraÖrkény Kamara KórusBagossy Brothers CompanyMüller Péter Sziámi és Csemer BoglárkaGubik PetraAzahriahIvan & The ParazolPéter BenceLovasi AndrásDzsúdlóBeton.HofiKFTJárai MárkDeák Bill GyulaVikidál GyulaFeke PálBródy JánosHalász JuditTolcsvay LászlóRúzsa MagdiKoncz ZsuzsaFinálé
Szólj hozzá!