Az alkotók szerint ez egy precedens értékű ügy, ami az egész dokumentumfilmes szakmát érinti: ha végül a filmet nem lehet többet jelenlegi formájában vetíteni, forgalmazni, akkor ez azt jelentheti, hogy Magyarországon nem lehet dokumentumfilmet gyártani és forgalmazni, hiszen bármikor, bármelyik szereplő meggondolhatja magát és letilthat egy filmet.
Az alkotók abban bíznak, hogy az igazság győz és mindent megtesznek azért, hogy a Barta Tamásnak emléket állító filmet ne tiltsák be.
Barta Tamás egykori, amerikai-magyar üzlettársa örömmel vett részt a kaliforniai forgatásokon 2018-ban Los Angelesben, majd a forgatások után aláírta a beleegyező nyilatkozatot*, ezt a jogi eljárás során tagadta. A per tárgya a filmben szereplő régebbi felvétel, amin Barta volt üzlettársa elmondja, hogy ő volt a gyilkosság első számú gyanusítottja, mert a gyilkos fegyveren rajta volt az ujjlenyomata. Most viszont azt állítja, hogy mindössze tanú volt és nem gyanúsított. Mindezt, vagyis hogy rá terelődött a gyanú, elmondta már a sajtóban és a forgatások alkalmával is, tehát ez az információ tőle származik.
A filmben egyébként Barta Tamás halálának körülményei nincsenek kibontva, a filmben ez csak egy mellékszál, a film nem ezzel foglalkozik, ráadásul semmi új információ nem hangzik el Barta halálával kapcsolatban, ami ne lett volna köztudott eddig is. A Siess haza vár a mama! című film úgy zárul, hogy tovább kutatják az igazságot, hiszen rengeteg teória kering arról, hogy mi történt Barta Tamással 1982. február 16-án. A rendőrség öngyilkosságknént zárta le az ügyet.
Hajdú Eszter rendező és Mester Sándor producer közel nyolc éve élnek Portugáliában. A világjárvány alatt a repülőjáratok ritkasága, a be- és kiutazási korlátozások, karanténok miatt képtelenség utazni, nem tudtak ottlenni a bírósági tárgyalásokon és nem tudták megfelelően képviselni az érdekeiket a Fővárosi Törvényszéken. A több mint egy éve tartó világjárvány okozta gazdasági helyzetben a Siess haza vár a mama készítői sok más alkotóhoz, filmeshez hasonlóan igen nehéz pénzügyi helyzetben vannak, de dolgoznak a film második részén (munkacím: Lost in Los Angeles).
(*Mi mindezzel kapcsolatban azt nem értjük, hogy ha van aláírt beleegyező nyilatkozat, akkor mi a per tárgya, és ha nincs, akkor pláne. De persze messziről ugatjuk csak a jogot, ez egy teljesen józanparaszt felvetés volt.)
Barta Tamás, LGT, dokumentumfilm, betiltás, per
Szólj hozzá!