Mikor lesz ennek vége?

2020/03/29  ·   Karanténban a világ   ·  koncert.hu

Feltehetően nincs olyan ember, aki – naponta többször is – ne tenné fel ezt a kérdést. Találtunk egy cikket, amelyet amerikai újságíró írt amerikai lapba, amerikai szakértőket megszólaltatva – az amerikai viszonyokról. Fenntartással kell tehát kezelni, de néhány eleme szerintünk fontos lehet egy európai olvasó számára is. Ritkán – leginkább soha – közlünk kifejezetten nem zenei cikkeket, de úgy érezzük, hogy ez a helyzet most ezt is megengedi, sőt.

gészségügyi maszk Somogyi Árpád a Pásztorfiú szobra című alkotásán a hortobágyi vásártéren (MTI)

Az Egyesült Államokban szombat estére meghaladta a kétezret az új típusú koronavírusos megbetegedés halálos áldozatainak száma - közölte a Baltimore-ban lévő Johns Hopkins egyetem és kórház. Hétfőtől a legtöbb amerikai tagállamban kijárási korlátozások lépnek életbe, s mintegy 225 millió amerikainak kell otthon maradnia. New York, New Jersey és Connecticut nem lesz karanténban, helyette szigorú utazási korlátozásokat vezetnek be. (MTI)

A címben feltett kérdésre a válasz egyszerű, ha nem is teljesen kielégítő: amikor a lakosság elég nagy része – akár 60-80 százaléka – ellenáll a COVID-19-nek, ami pedig megakadályozza a betegség emberről emberre terjedését. Ez a végcél, bár senki sem tudja pontosan, meddig tart elérni. A koronavírus terjedése egy-két évig is eltarthat, de a pandémiát megelőző élet néhány elemét időközben valószínűleg visszanyerjük.

Reálisan két módon lehet elérni ezt a "lakossági szintű immunitást". Az egyik a vakcina kifejlesztése. A másik az, hogy a betegség végigvonul a népességen, és biztosan sok áldozatot szed, de mások – köztük azok is, akik vírushordozók, de felépülnek – immunitást élveznek. „Ők a TEFLONOK, vagyis nem tudnak újra megfertőződni, és nem fogják átadni a betegséget" – magyarázza Andrew Noymer, a Kaliforniai Egyetem közegészségügyi professzora. Amint elegendő ember eléri a Teflon-státuszt – bár még nem tudjuk, hogy a betegségből való kilábalás egyáltalán biztosít-e immunitást, nem beszélve az egész életen át tartó immunitásról –, a normalitás helyreáll. Megkönnyítené a hétköznapi élet minden aspektusának helyreállítását, ha a közegészségügyi hatóságok mindentudó képet tudnának alkotni arról, hogy ki fertőzött, ki gyógyult és immunizálódik, és ki fogékony még mindig a vírusra – ez a széles körű tesztelés során derülhetne ki.

Az amerikaiakat jelenleg elszigetelik egymástól, ez egy olyan taktika, amely lelassítja a vírus terjedését, potenciálisan megkímélve az ország kórházait a katasztrofális túlterhelésétől, de ennek a mindennapi élet befagyasztása az ára. Az általam megkérdezett epidemiológusok hangsúlyozták, hogy fogalmuk sincs arról, meddig lesz ez így, ám végigvezettek engem egy sor lehetséges ütemterven, amelyeknek végén az amerikaiak biztonságosan elhagyhatják az otthonaikat, hogy pénzt keressenek (vagy hogy újból szórakozzanak). Az alábbiakban bemutatjuk ezeket az ütemterveket, köztük néhány sarkalatos pontot, amelyre figyelni kell az elkövetkező hetek, hónapok – és évek során.

Tehát a kérdés még mindig az, hogy meddig tarthat ez a mostani állapot.

NYOLC-TIZENKÉT HÉT

A karantén egy ideig még megmarad, annak ellenére, hogy Donald Trump kifejezésre juttatta azon vágyát, hogy húsvétra minden visszaálljon a normál üzemmódba. (Feltehetően ma már nem gondolja így – aszerk.) Ebben a korai szakaszban a normalitáshoz való visszatérés katasztrofális lehet. "A társadalmi távolságtartás idő előtti befejezése óriási hiba lenne, amelynek komoly következményei lennének a halálos áldozatokat tekintve" – mondta Noymer professzor. "Mi az az "idő előtt"? Az igazság az, hogy még nem tudjuk pontosan, de hosszabb, mint két hét. Nagyjából nyolc-tizenkét hét lehet.

Meg kell jegyeznem, hogy a szakértők szerint, akikkel beszéltem, ez a legvalószínűtlenebb határidő. A rövid távú megoldás komor következményekkel járna: a túl laza társadalmi távolságtartás eredményeként a következő néhány hónapban Noymer szerint „nagy, rövid, de éles sokk” érheti az egészségügyi ellátó rendszert, és rengeteg ember halálát okozhatja. Egy ilyen katasztrófa után elképzelhető, hogy sok vírussal fertőzött ember felépül, és megközelítjük az össznépi immunitást.

Természetesen jó lenne, ha pár hónap múlva ismét kimehetnénk, de miközben az amerikaiak még késő tavasszal is otthon kuksolnak, addig a közegészségügyi szakértők többet megtudhatnak a vírusról. Talán a legfontosabb: tudniuk kellene, hogy az első fertőzéshullám mennyi terhet ró az amerikai kórházakra, és mennyire eredményesek az elszigetelési erőfeszítések. Ez az információ jelenleg nem áll rendelkezésre, magyarázta Hanage, mivel az emberek, akik ma fertőzöttek, általában csak hetekig igényelnek intenzív kezelést. Egy-két hónap múlva a közegészségügyi hatóságok és a kutatók valószínűleg jobban látják, hogy azok, akik felgyógyulnak a fertőzésből ellenállók-e a jövőbeni fertőzésekkel szemben, és ha igen, akkor mennyi ideig. Ez az információ hasznos lesz az elszigetelési erőfeszítések során.

KETTŐ–NÉGY HÓNAP

Ebben az ütemtervben Hanage azzal spekulál, hogy rengeteg dolgot megtudhatunk a vírusról és a fertőzésről. Kétféle vizsgálatnak van jelentősége: az egyik magának a vírusnak a felismerése, a másik pedig az ellenanyagok kimutatása azon embereknél, akik immunisak rá. Hanage szerint az új információk alapján el lehet különíteni a fertőző vagy kiszolgáltatottabb embereket, miközben a lakosság nagy része visszatérhet arra a valamire, ami a normál élethez hasonlít. "Lehet, hogy kevesebb asztal lesz például egy étteremben, vagy kevesebb ember lehet egy bárban" – mondta. Eközben, ha egyes helyeken a betegség előfordulása sokkal gyakoribb, mint máshol, ott az emberek később hagyhatják el az otthonukat, mint az országban másutt élők.

Michael Stoto, a Georgetown University egészségügyi rendszerének igazgatója és a népegészségügy professzora azt mondta, hogy a betegség terjedését három változó diktálja:

  • hány találkozás van egy nap alatt, amikor a fertőzés megtörténhet,
  • a vírus átterjedésének lehetősége ezen kölcsönhatások mindegyikében,
  • a fertőzött emberek aránya, akikkel egy nap alatt találkozunk.

A több és jobban célzott tesztelés teljesebb képet kap a vírus terjedéséről – mondta Stoto, a közegészségügyi hatóságok dönthetnek úgy, hogy egy változóra jobban összpontosítanak, mint egy másikra. Például, ha a tesztelési adatok azt mutatnák, hogy az emberek találkozásainak csökkentése (az első változó) rendkívül hatékony lenne, akkor az éttermek és a kisvállalkozások valószínűleg újra megnyílnának, de a nagy, zsúfolt eseményeket törölnék vagy halasztanák. "Így néhány szélsőséges dologgal – azok közül, amit most csinálunk – előbb-utóbb fel tudnánk hagyni” – mondta.

Három-négy hónap alatt a kutatók talán kitalálnak egy COVID-19 kezelést – nem gyógymódot, hanem olyasmit, ami gyorsan és megbízhatóan enyhíti a tüneteket és megakadályozza a halálozást. Ez nem szünteti meg a társadalmi távolságtartás folyamatos szükségességét, mivel továbbra is lehetségesek nagyszabású kitörések, de csökkentheti annak kockázatát, hogy egy ilyen kitörés esetén az ország kórházait túlterhelik. Hanage szerint ez a forgatókönyv a valószínűbb, de „ki az, aki pontosan meg tudja mondani?” – tette hozzá.

NÉGY–12 HÓNAP

Az egyik nagy megválaszolásra váró kérdés a COVID-19-rel kapcsolatban az, hogy hasonló-e az influenzához – a influenza terjedése ugyanis jelentősen lelassul a nyár folyamán. A kutatók néhány elmélettel már rendelkeznek arról, hogy a nyár miért nem kedvező az influenza számára – előfordulhat, hogy a magasabb hőmérséklet és a megnövekedett UV-sugárzás bizonyos vírusok számára nem kedvez és /vagy hogy a legtöbb iskola ilyenkor bezár, megfosztva a vírusokat egy kritikus szaporítóhelytől. De hogy bármelyik elmélet vonatkozik-e a koronavírusra, arra egyelőre nincs válasz.


Noymer úgy véli, hogy a következő két-három hónapban kiderül, hogy a COVID-19 szezonális-e, és itt a harmadik forgatókönyv kettéágazik: az egyik lehetséges univerzumban a vírus nyáron visszahúzódik. A másikban nem. Mindkét esetben a jelenleg alkalmazott társadalmi távolságtartási intézkedések közül legalább néhány folytatódik az év második felében. Az első univerzumban, Noymer szerint, a nyár kissé szórakoztatóbb lesz, mint a tavasz volt, legalábbis az északi féltekén. A szabadtéri tevékenységek kis csoportokban valószínűleg rendben lennének. Lehet, hogy a bárok és az éttermek újra megnyílnak. De valószínűleg nagy összejövetelek továbbra sem lesznek itt: „Nincs Lollapalooza, nincs baseball liga, nincs zsúfolt strand” – sorolja.

Hanage szerint a sportbajnokságok nyáron folytatódhatnak, de közönség nélkül, és a TV-műsorok is elhagyhatják a stúdióközönséget. Eközben az üzletek korlátozhatják az egyszerre beengedett vásárlók számát. "Nem hiszem, hogy a tömegrendezvények jó ötletnek bizonyulnának" – mondta. "De az amerikai élet kisebb léptékű egységei fokozatosan visszatérhetnek."

Talán még (viszonylag) biztonságos utazni is, a szeretteinket meglátogatni. "Ha már mindenhol van, és valószínűleg éppúgy megfertőződhetünk a sarki kisboltban, mint bárhol, az utazási korlátozásoknak nincs értelme" – mondta Hanage. "Ennek ellenére szükség lenne néhány felelősségteljes intézkedésre annak érdekében, hogy az emberek ne zsúfolódjanak össze a repülőtereken."

A majdnem normális nyár után azonban nem biztos, hogy fellélegezhetünk: nagy a valószínűsége annak – bár nem garantált –, hogy a betegség körülbelül hat hónapon belül újból feltámad. A fertőzéseknek ez az „őszi hulláma” szeptemberben vagy októberben érkezhet, újból kikényszerítve a társadalmi távolságtartás szükségességét. Ez a társadalmi távolságtartás valószínűleg megegyezik a mostani rendelkezésekkel, esetleg kicsit enyhíthető: addigra sok ember immunitás szerezhet, és elméletileg kiléphet a fertőződés kockázata nélkül az utcára. Ha őszre netán azt is megtudjuk, hogy a gyerekek nem terjesztik, akkor az iskolák akár újból megnyílhatnak.

Az ország remélhetőleg jobb helyzetben lesz a fertőzések újabb hullámának visszaverésére. A nyár időtartama alatt több szellőztetőt, kórházi ágyat és védőfelszerelést készíthetünk."Ha szezonalitás igazolható, akkor a nyári vakációt arra kell felhasználnunk, hogy felkészüljünk az őszre" – mondta Noymer.

A második lehetséges univerzumban nem kapunk nyári haladékot. A jelenlegi küszöbérték remélhetőleg enyhülni fog a most végrehajtott elszigetelési intézkedések eredményeként, de a melegebb hónapokban továbbra is magas a fertőzés kockázata. Noymer szerint, ha az esetek száma nem csökken jelentősen június elejéig vagy közepéig, akkor valószínűleg a vírus nem szezonális.

Ezen a ponton a társadalmi távolságtartást biztosító intézkedéseket a helyzetnek megfelelően módosíthatjuk. Ha úgy tűnik, hogy újabb fertőzéshullám közeledik, az amerikaiak ott ragadnak, ahol vannak. De ha elegendő adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a kórházak nem lesznek túlterheltek, akkor a társadalmi távolságtartást mérsékelhetjük.

„Ha a jelenlegi hullámot kezelik, egyes dolgok enyhülhetnek – egy kicsit” – mondta Hanage. Házon kívüli munkavégzésre és szociális kapcsolatteremtésre is sor kerülhet, de ez még mindig szigorú kézmosási protokollal, jól elfojtott tüsszentéssel és nagy mennyiségű kéztisztítóval jár. Minden valószínűség szerint azok az emberek, akik távolról dolgozhatnak vagy ételt rendelhetnek házhoz szállítással, a ház elhagyása helyett így tesznek majd.

12-18 HÓNAP VAGY MÉG TÖBB

Az eddig ismertetett körülmények mellett – nézők nélküli baseball játékok, a bárban és étteremben széttolt ülőhelyek stb. – a világ minden részén élő kutatók megkísérlik az oltás kidolgozását. Erre legkorábban 2021 tavaszára lehet számítani. "Bármi, ami gyorsabb lenne, az világrekord..." – mondta Noymer. Ha akkorra egy „durva és polírozandó” vázlat készül el, akkor hosszabb időbe telik, esetleg további hat hónap vagy akár egy év is eltelhet, mire kifejlesztik.

A vakcinák készítése azért vesz olyan sok időt igénybe, mert nehéz tökéletesíteni. Számos módszertani vizsgálatot végeznek annak biztosítása érdekében, hogy nem ártanak-e az egészséges embereknek, hogy biztosan előállítsák a kívánt antitesteket és hogy ezek az ellenanyagok valóban megvédjék a betegeket. Ezek nem túlzóan óvatos, bürokratikus biztosítékok: ha a kutatók valami olyat készítenek, amely több száz millió, valószínűleg milliárd ember szervezetébe bekerül, akkor maximálisan meg akarnak győződni arról, hogy igazuk van-e...

És ha igazuk van, akkor a normál élet folytatódik, de akkor sem azonnal. "Közel 350 millió ember vakcinázásának logisztikája kihívás lesz" – mondta Stoto. Azt is megjegyezte, hogy „ha feltételezzük, hogy nem egy darab nagy tételben érkezik”, valamiféle rendszerre van szükség annak meghatározására, hogy ki kapja az első adagokat: az emberek, akik a leginkább ki vannak téve a betegségnek? Egészségügyi dolgozók?

Az is lehetséges, hogy senki sem képes biztonságos, hatékony oltást kidolgozni. Csalódás lenne, de Amerika még akkor is jó úton haladhat az össznépi immunitás felé, talán 2021 őszére elérheti a Teflon-kritikus tömeget. Az oltás nélküli világban a lakossági szintű immunitás elérése azt jelenti, hogy a COVID-19 jövőbeli kitörései sokkal kevésbé lesznek annyira drámaiak, mint amilyenekkel az Egyesült Államok jelenleg szembesül. A vírus azonban továbbra is veszélyes lehet és tovább terjedhet az embereket között, mint a megfázás vagy az influenza. Ez persze finoman szólva sem ideális állapot, de addigra az élet visszatérhetne a normális kerékvágásba – bár sosem lesz teljesen ugyanaz.

 

koronavírus-járvány, programtörlések, fertőzés, pandémia

 

 

Szólj hozzá!


Sötét energiák az A38-on

Sötét energiák az A38-on

Bár a Hajó nem igazán erről a műfajról ismeretes, a tavaszi szezonban több metálkoncert is lesz az A38-on.
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Loreena McKennitt ismét elhozza Budapestre a kelta zene varázslatos világát

A többszörösen díjazott kanadai énekesnő és dalszerző – 2004-ben megkapta a Kanada Rendjét, és 2013-ban Franciaország Nemzeti Művészetek és Levéltárak Lovagja lett – 2024-ben 24 állomásos tavaszi európai turnéja keretén belül Budapestre is ellátogat, március 24-én érkezik az MVM Dome-ba.

Koncz Zsuzsa jövőre az Arénában: Jelbeszéd 2.0

Az énekesnő tizennegyedszer lép a Sportaréna színpadára, legutóbb tavaly adott ott koncertet – április 13-án a közelmúltban készült Koncz Zsuzsa-albumok, így a Tündérország, a Vadvilág és a Szabadnak születtél dalai csendülnek fel a Jelbeszéd 2.0 elnevezésű koncert égisze alatt.

Emiliana Torrini a RepTárban landol nyáron – egy igazán különleges történetű albummal érkezik

Emiliana Torrini izlandi énekes-dalszerző ad koncertet július 14-én a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban.

Sziget, VOLT (!), Kolorádó, Carson Coma, Campus és még sokan mások: I. TURBINA MERCH FESZTIVÁL

Március 17-én (vasárnap) egy gigantikus merchvásárt tart a Turbina, ahol ismert zenekarok, fesztiválok, klubok és más zenei szervezetek árulják együtt az idei és korábbi években készített merch termékeiket. A kapu nyitva áll a rajongók, a szakma és a sajtó előtt egyaránt. A rendezvényen való részvétel ingyenes.
Új koncertek