Egy remek koncert a Hajón: Cabaret Medrano

2013/01/22  ·   Koncertbeszámoló   ·  mmi

Van, amikor az ember úgy megy koncertre, hogy esze ágában sincs beszámolót vagy interjút készíteni. Se toll, se magnó, se fényképezőgép nála, végül meg kénytelen az A38 kiadványának egyik szellősebben tördelt oldalára firkálni egy kölcsöntollal.

Egy remek koncert a Hajón: Cabaret Medrano

Nos, ugyanez az ember a jó ismerőseiről nem nagyon akar írni. Polkorrektség miánt is, meg aztán, mi van, ha valami nem klappol? Barátról vagy jót, vagy semmit. Évek óta járok Kamondy Imi együttesének bulijaira, voltam már lemezbemutatón a cirkuszban, koncerten szinte mindenhol, ahol eddig a fővárosban megfordultak. Voltak jó és kevésbé sodrós estéik, ami viszont a Hajó rakterében történt, az egyenesen remek volt.

Így talán joggal fordult meg a fejemben, hogy vajon mi a fene kell egy ilyen nagyon jó koncerthez. S miután kilihegtem magam – hirtelen felindulásból sikerült egy vadidegennel végigtáncolni a buli kétharmadát –, feltettem a kérdést az egyik illetékesnek, Verebes Györgynek, akit a színpadon leginkább a zongoránál lehet látni és vokálozni hallani, de áll a mikronnál is néha, meg zenét is szerez, mindemellett még képzőművészként is jegyzik. Nem hangzott el a válaszában semmi titkos vagy eddig nem ismert dolog, egyszerűen mindezek a nem beavatott nézőnek nem fordulnak meg a fejében.

Először is kell a hely. Tök egyszerű: vannak nyolcan, el kell férniük. Eltekintve egyes nyári nagy buliktól, az őszi-téli klubszezonban csak kisebb színpadokon játszottak, és ez volt például annak is az oka, hogy kicsit hűtlen lettem hozzájuk: én sem szeretek harmonikába gyűrődve koncertezni, gondolom, ez egy harmonikásnak sem lehet olyan kellemes.

Aztán, kell a jó hangzás is: nehéz a zenekart úgy hangosítani, hogy minden dinamikai pozícióban – kint is, bent is– jól szóljon. Ez az A38-on maximálisan sikerült – egyébként 2001-es alapításuk óta most játszottak itt először. Úgy tűnik, nálunk bizonyítani kell ahhoz, hogy egy zenekar olyan körülményeket kapjon „ajándékba”, melyek aztán egy - mind a zenészek, mind a közönség számára – élvezetes produkcióba torkolljon. (Nem, nem azt mondom, hogy máshol kevésbé jó koncerteket lehet adni, egyszerűen ezen az estén állt együtt minden csillag ahhoz, ami mind a három fél – befogadó hely, zenekar, közönség –számára sikeressé tette az estét.)

Pedig én már mondom évek óta, hogy a Cabaret Medrano különleges színfoltja a magyar zenének, olyan tökéletes ritmussal és érzékkel, valamint zenei és zenélni tudással keverik az egyes műfajokat és motívumokat, hogy az ember szinte egy filmben vagy színdarabban érzi magát a koncertjeiken. Gondolom, nem véletlen ez, hiszen Kamondy Imre színészként kezdte pályafutását, a legendás kaposvári társulat tagja volt anno, és filmekben is láthatta a nagyérdemű. A szöveghez értéssel és érzéssel nyúl, hiszen költő is, a közelmúltban jelent meg első verses regénye, a Kacat király a Lim-Lomok földjén. De ha feldolgozásról van szó, abból is valami egészen szívbe markoló születik, így van ez például a kiváló kortárs költőnő, Falcsik Mari versére írt Desperado című számmal.

Minarik Ede óta tudjuk, hogy kell egy csapat is. Amióta követem a történéseket, több tagcsere is volt a zenekarban, (vendég) zenészek jöttek-mentek, segítettek, színesítettek, de mostanában mintha kikristályosodott volna a legjobb felállás. A nagyobb koncertek alkalmával újra szerepel a stáblistán a szuggesztív színpadi jelenlétével és bámulatos hangszeres (zongora, hegedű, trombita, perka…) tudásával taroló Darvas Bence. A ritmusszekció az állandó tag Szert Zsigmondból és a Plutóból „átdoboló” Dudás Zsomborból áll. Végre van újra állandó hegedűs, György Andrea, akiről még azt is el kell mondani, hogy az egyik beállás során kiderült: elképesztő jó hangja van. A csapat egyik oszlopa a basszusgitáros Horváth Gábor, aki szintén közös halmazt képez a Plutóval, valamint be-beszáll az örömzenélésbe Grénus Tímea is, aki a kissé megfogyatkozott fúvós szekciót képviseli.

Nos, akiket itt most felsoroltam, azok mind élvezettel és odaadással játszottak ezen a bizonyos koncerten. Gondolom, ez is kell egy jó bulihoz. S bár a zenekar kaméleonként alkalmazkodik a környezetéhez, ahol játszik, tudnak például csendes-ülős hangulatot is teremteni, de láttam őket utcán zenélni, valamint akrobaták és zsonglőrök társaságában fellépni, mégis ez az arculat az, ami a legjobban áll a Cabaret Medranónak. Ezt egyébként nem én mondtam, hanem ők. De maximálisan egyetértek a gondolattal, és várom az újabb remek bulit, valamint a részben új dalokat, valamint az eddig lemezre nem került számokat tartalmazó új albumot.

 

(Fotó:ogi)


 

 

Szólj hozzá!


Véget érnek a hosszú séták a sötétben: arrébb tolják a szervezők a Bánkitó Fesztivált

Véget érnek a hosszú séták a sötétben: arrébb...

Nagy a mozgás: nemrég számoltunk be, hogy a Szeláví és a Bujtor fesztivál is helyet változtat (link a cikk alján), most azt a hírt kaptuk, hogy a...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Koncz Zsuzsa az Arénában: Jelbeszéd 2.0

Az énekesnő tizennegyedszer lép a Sportaréna színpadára, legutóbb tavaly adott ott koncertet – április 13-án a közelmúltban készült Koncz Zsuzsa-albumok, így a Tündérország, a Vadvilág és a Szabadnak születtél dalai csendülnek fel a Jelbeszéd 2.0 elnevezésű koncert égisze alatt.

Slash visszatér!

Myles Kennedy & The Conspirators társaságában 2024. április 19-én lép fel az MVM Dome-ban.

artist2watch: egymillió fontos bankjegy független zenészeknek

Független hazai előadók részére indít komplex támogatási programot a WMMD. A zenei disztribútor idén összesen 6 előadónak segít az előrejutásban – a közel egymillió forint értékű támogatás többek között klipkészítésre, fotózásra és marketingkommunikációs célokra fordítható.

Akik a hátukon viszik a zenét – könyv jelent meg a rockkoncertek roadjairól

Roadlegendák, legendás roadok címmel könyv jelent meg a hazai pop-rock színtér jól ismert technikusairól, azaz a roadokról. A kiadványt szombaton mutatták be a Rockmúzeumban.
Új koncertek