Menopauza 1170x180

Minden koncertről ki kellene tiltani a telefonokat

2024/06/14  ·   Koncertbeszámoló   ·  mmi

Hogy elkerüljék a tavalyi botrányt, a szervező már jó előre szólt – mi is csatlakoztunk az infóátadáshoz –, hogy a TOOL koncertje alatt mindenki tegye el a telefonját, mert ki fogják rakni a helyéről azt, aki előveszi.

Minden koncenrtről ki kellene tiltani a telefonokat

Ez így, elsőre elég nyersen hangzik, az a kb. ötven ember tudna is mesélni, akik belefutottak múltkor a pofonba. Mer'hogy már, ugye, ott tartunk, hogy a telefonálás az alapjogok közé tartozik, s mint olyan, korlátozni nem lehet. Én pl. szerettem úgy járni-kelni a városban, hogy hallgatom a zaját is, de évek óta már csak úgy szállok fel a villamosra, hogy zenét vagy podcastokat dugok a fülembe, mert egyszerűen nem akarok belehallgatni az olykor egészen intim részleteket közlő telefonbeszélgetésekbe. A koncertre menet fölém tornyosult egy oroszul ordítva telefonáló behemót (nem a kandúr), gondolhatta, hogy körülötte úgysem értik, mit mond, de én történetesen az a generáció vagyok, aki de. Ráadásul apró nyálcseppeket eregetett rám, úgyhogy már fogalmaztam – oroszul –, hogy küldöm el az anyjába, de szerencsére leszálltunk, mert az erőfölénye vitathatatlan volt.

Sokan megtapasztaltuk már koncerteken, hogy a szemünkbe világít a mellettünk ülő/álló telefonja, sőt megesett, hogy a koncert nagy részét az előttem álló képernyőjén néztem végig, mert az arcomba tolta. Ez egy dolog. A másik az, amiről a TOOL énekese – szándékosan nem használom a  frontember szót –, Maynard James Keenan mondott, amikor a nemtelefonálós felhívást közzé tette. Legyél jelen – szólt a közönséghez, és ez így eléggé spirinek hangzik, de tökre igaza van: aki végigfotózza, videózza a koncertet, az nem a koncerten van, hanem a telefonjában, a közösségi médiában, a világhálón (mondom ezt én, akinek kábé munkaköri kötelessége a képek/videók készítése egy koncert alatt, amihez nem tudom, miért ragaszkodom, mert bizonyos helyzetekben egy kaputelefonnal is jobb minőségű felvételt lehetne készíteni, mint a készülékemmel), ráadásul az efféle helyzetekben olyan terhelt a hálózat, hogy mire fölmegy egy-egy kép vagy pláne videó, évek telnek el – és közben te a feltöltés állapotát vizslatod, és nem azt, ami a színpadon történik.

Ami meg finoman szólva is inkorrekt egy olyan fellépővel szemben (is), mint például a TOOL. Én nem vagyok rajongó, életemben először voltam koncertjükön, de bátran állíthatom, hogy én ilyet még nem láttam, pedig elhihetitek, voltam már pár koncerten.

Két állapotomban léteztem: vagy vadül ütöttem a ritmust, amit nem lehet amúgy leszedni földi halandónak, mert annyira összetett és váratlan; vagy a számat tátva bámultam a kivetítőt. Három: vagy a közönséget néztem, amikor bármi is látszott belőlük, mert az az együttlélegzés lenyűgöző volt: higgyétek el, ha a nép 3/4-e telefonozott volna, a végét tekintve kb. ez lehetett volna az arány, ez a feeling nem jön létre. Full ültetett koncert volt, egy darabig, mert kábé az első szám után mindenki fölállt a küzdőtéren és a lelátók egy részén is.

A koncertre egy fekete öves toolossal mentünk, így történhetett, hogy az estét megelőző kistücsökfalvi felkészülésben egy jó kétórás gyorstalpalót kaptunk a zenekarból, szerintem a második óra végén simán ki tudtam volna tölteni egy TOOL-tesztet hibátlanul, de toolzás nélkül állíthatom, hogy az illető – akinek ez volt a 9. koncertje és még megy jövő héten Kölnbe is – minden szava a helyén volt. Elnézve a közönséget, akik között kortársak és fiatalok is szép számmal akadtak, nagyjából mindenki hasonló lelkesedéssel és hozzáértéssel beszélt volna róluk. Merthogy van miről beszélni: ennek az egész TOOL-izének akkora beltartalma van, amit az Arénában árult sör sosem látott. Próbáltam betuszkolni valamiféle kategóriába, de ezek a címkék úgy percenként változtak, és akkor tettem le róla, amikor eljutottam odáig, hogy beletörődjek kiképzőm megfogalmazásába: a TOOL az TOOL, nem hasonlítható semmihez.

A vizuálról a jó kétórás koncert alatt – 15 perc szünettel – hozzávetőlegesen ezer fotót lehetett volna készíteni, de ezek a képek most nem a telefon, hanem az emberek memóriájába égtek bele: néha annyira tömény és expresszív volt a látvány+zene, hogy be kellett csukom a szemem, és a képek láttán megfordult a fejemben, hogy a vendéglőben a világ végén az utolsó buli bizonyára egy TOOL koncert lesz, és aztán elégedetten összecsapva a tenyereinket mindmeghalunk. Igazából az rendített meg, ahogyan ez az összkép a jelenlegi világra rezonál, és úgy tűnt, a bizakodásra semmi okunk, de a remény hal meg utoljára.

Az is járt a fejemben, hogy ebben az egészben mekkora munka van – ezeket a dalokat tuti nem írod meg a kocsma teraszán két sör között. Éppen ezért tartom sokkal tisztességesebbnek, ha a közönség rájuk fókuszál – ez a minimum, amivel a koncertjegy megvásárlása mellett honorálni lehet a belefektetett időt, energiát, tudást, tehetséget. És nem csak zene: a hozzám hasonló fogalmatlanok kedvéért elmondanám, hogy Adam Jones, aki a Rolling Stone szerint minden idők 75. legjobb gitárosa, a Guitar World Top 100 Greatest Metal Guitarists listáján pedig a kilencedik helyen szerepel, olyan filmekben volt sminkmester (vagy díszlettervező), mint a Jurassic Park vagy a Farkasokkal táncoló, de ő készítette Freddy Kruger maszkját is a Rémálom az Elm utcában 5-ben. Szóval az erőteljes vizuális hatásokért nagyon messzire nem kellett mennie a zenekarnak.

Egyetlen zavaró tényező volt a koncerten, hogy az emberek ki-be járkáltak végig, ami magában nem akkora para, de az aréna lépcsője olyan meredek és sötét volt, hogy a sor szélén ülve kénytelen voltam arra figyelni, hogy mikor zuhan le vagy rám valaki, tényleg nem lehet valami jelzőfényt tenni a lépcsőfokora? Igazán nagy csoda, hogy eddig még nem történt valami komoly baleset... Emiatt persze rendre előkerültek a telefonok, akkor meg azért izgultam, hogy ne paterolják ki őket :)

A koncert utolsó száma volt ez engedélyes dal, amely során telefonok ezrei emelkedtek a levegőbe, hogy megörökítsék az utolsó pillanatokat, de ezek a fotók igazából nem tudják majd visszaadni azt az élményt, amit ez a koncert adott, de egy próbát persze megért a dolog. Ráadás az nem volt, de olyan komplett volt az egész, hogy egy visszázás csak rontott volna az összképen, akár telefonnal készül az, akár nem.

 

 

 

 

telefon, TOOL, aréna

 

 

Szólj hozzá!


Jön, jön, jön A zene éjszakája 2024 –  fesztelen minihangversenyek éjfélig

Jön, jön, jön A zene éjszakája 2024 – fesztelen...

November 9-én a Budapesti Fesztiválzenekar zenészei ismét kilépnek a koncertteremből és belemerülnek a budapesti éjszakába. A zene éjszakája...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Menni kéne – országos turnén a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról

Országos turnéra indul 2025. januárjában a hazai rockmusical műfajának alapvetése, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című, immár kultikus sikerdarab, hogy örökérvényű dalaival betöltse a vidéki nagyvárosok legnagyobb arénáit és a Budapest Sportarénát. A főbb szerepeket ezúttal Szabó Kimmel Tamás, Trokán Nóra,...

Girls Just Wanna Have Fun: Cyndi Lauper búcsúturnéja Budapestet is érinti

Egy évtizednyi szünet után egy utolsó lendületet vesz Cyndi Lauper: a Girls Just Wanna Have Fun búcsúturné budapesti megállója 2025. február 19-én a Budapest Arénában lesz.

Kiállítás nyílik a 25 éve leégett BS megmentett relikviáiból

A 2024. november 9. és december 15. között, a Rockmúzeumban megtekinthető kiállítás célja, hogy közösen emlékezzünk a 25 éve megsemmisült Budapest Sportcsarnokra.

15 év telt el az első – titkos – Grand Mexican Warlock buli óta

Ez a bizonyos koncert a ma már nem létező R33 (imádtuk a maga lepusztult szockó bájával) klubszobájában volt, aztán néhány nappal később a Dürer Kertben debütáltak hivatalosan is a Fish! és a Turbo társaságában.
Új koncertek