Puttók és gyíkok – drasztikus este volt a Kuplungban

Tudom, hogy egy újságírónak soha semmi sem jó... Nemrégiben arról panaszkodtam, hogy miért kezdődik a belvárosban egy koncert szombat este 7 órakor, amikor még éppen csak rápihenünk az estére. A zenekaroknak se jó, ha emiatt lemaradnak róluk az emberek. Viszont azt sem érzem teljesen korrektnek, hogy 8-ra hirdetnek meg egy eseményt, és a két zenekar közül az első 10 óra környékén kezd el játszani. Oké, nyilván a helynek jó így, hiszen szivárog a nép és fogyasztanak addig, de közben viszonylag hangosan szól a teremben, egy olyan zene, amire táncolni nem nagyon lehet, viszont mellette beszélgetni sem, tehát kiszorulunk kívülre, ahol már persze nincs ülőhely. Így aztán álldigálhatunk röpke két órát – és kétszer elfáradunk, mire elkezdődnek a koncertek. Erről ennyit.

Mihalik Ábel zenekara előtt még a Gyík zenekar nevű formáció melegítette be a gyülekezőket. Bevallom, nem vagyok nagyon otthon a magyar hiphop-zenében, a Gyík zenekarról még nem is hallottam (mea culpa). Úgyhogy először is álljon itt róluk egy rövid ismertető a honlapjukról:

"2012-ben alakultunk Budapesten. Egy MC-vel, két gitárral, és egy looper-pedállal bármihez képest másmilyen zenét játszunk. Túl vagyunk jó pár koncerten és fesztivál fellépésen, voltunk már a Duna TV-ben, adtunk interjút rádiónak és újságoknak, forgattunk több videoklipet, és 2014-ben elkészült az első lemezünk is, a Gyík zenekar (LP), amit eddig két kislemez követ, a 2016-os Lónak a kaszát, illetve a 2017-es Alapmű."

Ami nekem átjött ebből, hogy nagyon izgi az akusztikus gitár, és hogy a looperrel megadják minden szám elején az alaphangot, és ebből dolgoznak az adott dalban. A szövegeket igyekeztem közben figyelni, ezekben felfedeztem sok hozzám is szóló részt. Mindenképpen értékes, amit csinálnak, és remélem, látjuk őket fesztiválokon, koncerteken.

A jó késői kezdés után szerencsére a két fellépő között már csak egy cigire jutott idő, viszonylag hamar átszereltek és jöhetett a Drastik Putto.

Mindig is bírtam az olyan szövegekkel dolgozó bandákat, akiknél el kell gondolkodnom közben, de mosolyoghatok is, ha úgy alakul; egyszerűbben is megfogalmazhatom: irónia és szarkazmus. Ez eddig oké. És ha még ehhez egy képzett zenészekből álló, izgalmas zenét játszó gárda társul, akkor örülök is, plusz garantált a jó szórakozás. A nemrégiben megjelent Keptönamerika című lemezükről is játszottak pár új dalt, de a legnagyobb sikert az előző korongról elhangzott nóták aratták. A Felnyitom én mellett a Képviselő bácsikhoz és természetesen a Fából készült lány perdítette táncra a közönséget. Nagyon imádtam, hogy remek gitár- és basszerszólók (!) is voltak, és a többi hangszeres is remek. Mihalik Ábel előrelépése a dobok mögül jó döntésnek bizonyult. Remélhetőleg más projektjeiben (az ugyancsak figyelemreméltó NAZA-ban és máshol is) kiélheti ütőhangszeres ambícióit, de frontemberként is egészen jól megállja a helyét. Vicces felkonfjai a számok között pedig élményszámba mennek.

Szóval, járjatok élőzenés koncertre – ezt sokszor elmondjuk, mert ha ilyen jókedvű, szórakoztató zenekarok vannak, akkor a világ is jobb kedvű és szórakoztató lesz – és erre most nagy az igény.