Bárki elolvashatja a 2019-es lemezeladási százas listát az interneten, mellette csemegézhet megannyi adat közül, mint például mely dalokat játszották a legtöbbször a rádiók.
Ami első átolvasásra gyanússá vált, hogy egy-egy előadó akár több dallal is szerepel a százas listán. Gyorsan összeszámoltam: a top 100-ban 52 előadó vagy zenekar neve szerepel a rádiók lejátszási listáján. A legtöbb dallal Rúzsa Magdi van jelen az éterben, szám szerint kilenccel, utána a New Level Empire (5) és a Follow The Flow (5), majd a Margaret Island (4), és persze a szokásos Halott Pénz, Magna Cum Laude, Bon Bon, aztán számomra teljesen ismeretlen énekesek és formációk következnek.
Az, hogy én ismerem őket vagy sem, persze semmit nem jelent, mert számukra az utolsó lyuk vagyok a furulyán. Sőt, a rádió szerkesztőinek sem én vagyok a potenciális éterszörföse, mert az autómban a rádió utoljára akkor szólt, amikor dugóba kerültem, és a 2016-os foci EB selejtezőjét próbáltam befogni, hátha Novotny Zoltán hangján még valamilyen értéket sugárzó adó közvetíti. Nyilván nem találtam ilyet, de lehet, az én bénaságom volt, mentségemre szóljon, hogy normális rádióadó hiányában azt se tudom, mi a nevük, nemhogy a frekvenciát tudjam vagy megtaláljam. Egyedül a szlovák Antenna Rock frekvenciáját tudom fejből, 97,6, ott viszont nincs alibi, tele jó zenékkel, jobbnál jobb előadókkal és persze szegecsekkel kiveretett rockzenével. Viszont itthon nehezen fogható be, ráadásul sistereg meg zúg, és annyit sem hallani belőle, mint a tényekről a köztévén.
Tehát a 100 legtöbbet sugárzott dal helyezéseiért 52 előadó versenyez. Amely szám azért kicsi viszonylag, mert a mai világban tényleg gombamód nőnek ki a földből a zenekarok és az énekesek. Talán még a cenzúrák korában is többféle stílus és előadó fért fel egy ilyen listára.
A másik lista az éves összesített albumeladási számok alapján készült. Ebben a százas felsorolásban mindösszesen 12 név szerepel azok közül, akik a rádiós listában is helyet kaptak. Nagyon úgy tűnik, hogy a hallgatók igényei és a rádiók által sugárzott, a pofánkba (fülünkbe) tolt előadók között igen kicsi az átfedés. Ha lemegyek a kocsmába és kérek 100 korsó sört, és csak tizenkettőt kapok, akkor azért megkérdezem a csapost, hogy hol a többi 88... Mert valamit nyilván ad helyette, mondjuk alkoholmenteset, de azt köszönöm nem, mérje fel a kocsmába járók igényeit, és ha azt látja, hogy éves szinten csak 12 korsó alkoholmentes sör fogy, hiába tolja a pofámba – akkor inkább azt kell erősítenie, amit szeretnek. És ez a csapolt sör. Alkoholosan.
Viszont nézzük a dolog pozitív oldalát. Hiába a médiatúlsúly és a rádiók zenei szerkesztőinek ugyanazon kofferből való zenélése, a piac szembe megy az árral. Naponta több dal születik a világon, mint ahány lemegy egy hét alatt a rádiókban itthon. Unalomig tolják az éppen aktuális slágert, vagy addig tolják, amíg sláger nem lesz belőle. Volt már ilyen a történelemben, amikor Hevesi Tamástól az Egy életen át kell játszani című dalt addig nyomták, amíg tényleg egy egész életnek tűnt a végighallgatása. De ugyanígy járt a Tankcsapda Mennyország Touristja vagy a Hooligans Királylánya is.
A rendszerválltás küszöbén volt egy rádió, amit Danubiusnak hívtak, és igazi kuriózum volt, ha csoportosan tudtuk valakinél hallgatni. Alig voltam 10 éves, amikor csakis kizárólag a Balatonnál lehetett fogni, és reggel 7 órától este 6 óráig tartott a műsor ideje. Kizárólag német nyelven, kifejezetten a Balatonra utazó turistákat megcélozva. Olyan zenék szóltak a frekvenciáján, amiket nem is hallottunk itthon egyik adón sem. Ismertük ugyan a zenekarokat, de nem az itthon megszokott dalaikat játszották. Ha nem mondtam volna, 1986-ot írtuk ekkor.
2019-ben a három leghallgatottabb rádió állomás a Retro, a Petőfi és a Kossuth, ebben a sorrendben. Mindhárom adó eléri az egymillió feletti hallgatószámot per nap. Ebből következik, hogy mivel 0a szmok alapján – jól megfogják a hallgatóikat, eszük ágában sincs változtatni rajta. Viszont! Ha legalább egyetlen olyan állomás akadna az éterben, amelynek az arculatába és stílusába beleillene a TOP 100 eladott lemez közül legalább 50, akkor hallanánk többek között Rammstein, Korn, Liam Gallagher, Junkies, Dorothy vagy Slipknot nótákat is a dugóban ülve. Így viszont kiesik a reklámozók számára egy fontos célközönség, és én például soha a büdös életben nem fogom megtudni, milyen tampont érdemes vennem a csajomnak, melyik bulvárlap közli a legfrissebb pletykákat és melyik plázában a legjobb karácsonykor nyomorogni a kasszák előtt.
De nagyobb baj, hogy nem kapnak teret a fiatal zenekarok, akik se nem Retro-, se nem Petőfi-kompatibilisek, és a legkevésbé sem kapnak helyet a Kossuth rádióban. Így marad az online Rocker Rádió és a CD lemezek a kesztyűtartóban, meg a remény, hogy egyszer lesz egy tényleg igényes rádió – és ez nem csak olyan utópiának tűnik majd, mint a magyar fociválogatott szereplése egy hazai EB-n.
A végére pedig visszaértünk a kiinduló pontra, miszerint három dolog lehetséges: akik vesznek lemezeket, azok nem hallgatnak rádiót, akik hallgatnak rádiót, azok nem vesznek lemezeket, vagy a rádiók szerkesztői lemezeket sem vesznek, rádiót sem hallgatnak. Még a saját adójukat sem.
De a lemezeladási listákra azért rákukkanthatna valaki Luis Fonsi és a Halott Pénz között, amikor éppen a legjobb nedvszívású tampont akarják rásózni a dugóban ülő hallgatóra.
rádió, lejátszási lista, Mahasz, lemezvásárlás, Petfői, Kossuth, Retro
Szólj hozzá!