Slenczynska az 1920-as évektől, négyéves korától lépett fel. Berlinben hatévesen, Párizsban hétévesen játszott először.
Rahmanyinov utolsó élő tanítványaként emlegették, gyakran viselte azt a Fabergé-tojás nyakláncot, amit a zeneszerzőtől kapott. Mesterei közé tartozott Josef Hoffman, Alfred Cortot, Egon Petri és Artur Schnabel is. Négykezes Mozart-duettet játszott Harry S. Truman amerikai elnökkel, fellépett John F. Kennedy elnöki beiktatásán, és Ronald Reagan tüntette ki, mint az első amerikai nőt, aki fél évszázados zenei előadóművészi karriert futott be.
A kaliforniai Sacramentóban született, apja Josef Slenczynski hegedűművész, a varsói zenei konzervatórium igazgatója volt, mielőtt az első világháborúban megsebesült. Miután letelepedett Amerikában, születésétől lánya zenei pályafutásának szentelte életét. A művésznő 1957-ben megjelent önéletrajzában számolt be arról, hogy min ment keresztül gyermekkorában. Mint írta, apja a hét minden napján arra kényszerítette, hogy kilenc órát gyakoroljon. Mikor szeretett volna testvéreivel babázni vagy játszani, azonnal lehűtötte, mondván: ezek gyerekes dolgok, ő pedig nem kisbaba, hanem zenész, ne pocsékolja ilyesmire az idejét, hanem viselkedjen felnőtt ifjú hölgy módjára.
Koncertkarrierjét otthagyva, pszichológiai diplomát szerzett a Kaliforniai Egyetemen, és megszökött egy diáktársával. A zongorázást azonban sohasem hagyta abba, és 1951-ben ismét fellépett a Carmel Bach fesztiválon, majd négy évig a Boston Pops zenekarral koncertezett. Tíz lemezt vett fel a Decca lemezcégnél, és 1961-ben tankönyvet írt a zongorázás technikájáról. Az Illinois-i Egyetemen sikeres tanári pályát is befutott.
2020-ban, a koronavírus-járvány miatti karantén alatt Beethoven szonátáit vette fel otthonában, és tette fel a YouTube-ra, a zeneszerző születésének 250. évfordulóját ünnepelve. A Decca kiadó tavaly kötött egy lemezre szerződést a művésznővel, aki szombaton ünneplte a 97. születésnapját, a lemez pedig március közepén jelenik meg, My Life is Music címmel.
Szólj hozzá!