A stream bevételek felosztása körül régóta nagy vita van a zeneiparban, amit a pandémia, az élőzene mint fő bevételi forrás kiesése csak felerősített.

Nem kérdés, hogy a stream mára a legfontosabb zenehallgatási formátum. A nemzetközi felmérések szerint az emberek 78 százaléka szokta használni valamelyik platformot, és átlagosan heti 18,4 órán át hallgatnak rajtuk zenét. Az előfizetők száma 2021-ben már meghaladta a félmilliárdot.

A platformok által kínált szolgáltatások folyamatosan fejlődnek. 2001-ben az első, a ma ismert modellel működő oldal, a Rhapsody 15 EZER dalt kínált az előfizetési díjért cserébe – ma minden szolgáltató 70 MILLIÓS katalógussal büszkélkedik. A Spotify-on nagyjából 8 millió előadó zenéje található meg. Az egymással versengő cégek ráadásul egyre jobb funkciókat, hangminőséget stb. kínálnak.

Az előfizetés ára másfél évtizede nem változik, még az inflációt sem követi: a legtöbb országban 9,99 euró, dollár vagy font. A különféle kedvezményekkel, a családi csomagok terjedésével ráadásul az egy felhasználóra eső bevétel még csökken is.

Elmondhatjuk, hogy ez egy erősen userfriendly opció.

Na de.

Ahogy a GESAC fogalmaz: „elfogadhatatlanul alacsony” az az összeg, ami a szolgáltatók bevételeiből eljut az alkotókhoz.

Jellemzően az előfizetési díjak 30%-át tartják meg a platformok; 55% jut a hangfelvételek jogtulajdonosainak (a kiadóknak és előadóknak, akik a megkötött szerződésnek megfelelően osztoznak az összegen); 15% pedig a szerzői jog tulajdonosainak (ebből a szerzők mellett a zeneműkiadók is részesülnek).

Az összegek felosztási rendszere ráadásul erősen a sztároknak kedvez.

A stream piac jelenlegi működésének középpontjában a slágerek állnak. A tanulmány piramishoz hasonlítja a rendszert: a Spotify-on 57 ezer előadó felelős az összes lejátszás 90%-áért, másfelől viszont a katalógusban található 8 millió előadó 93%-a havonta ezernél kevesebb hallgatóhoz ér el. Ráadásul az algoritmikus ajánlók és a hallgatókat jelentősen befolyásoló nagy playlistek a külső szemek számára átláthatatlanul működnek. Mindez ahhoz vezet, hogy bár elvben 70 millió zeneszám ugyanúgy elérhető, a szolgáltatókat semmi nem kötelezi arra, hogy figyelembe vegyék a kulturális sokszínűséget, vagy segítsék az új előadók, rétegműfajok láthatóságát.

Kit érdekel?

A stream szolgáltatók legfőbb célja a felhasználók számának folyamatos növelése, sok esetben (pl. Apple, Amazon) pedig emellett az is, hogy a felhasználókat a zene segítségével bevonják az ökoszisztémájukba, ahol más termékeiken (pl. okoshangszórók eladásával) realizálnak profitot. Üzleti döntéseik ennek a célnak van alárendelve, ehhez képest az alkotók kompenzációja másodlagos – és gyakran kárt is szenved.

A dalszerző a sor végén áll...

A hangfelvételi oldal (kiadók + előadók) több mint három és félszer akkora arányban részesül a bevételekből, mint a szerzői oldal. A tanulmány javaslata szerint a zene elértéktelenítésének megállítása, a bevételi torta növelése után ezt az aránytalanságot csökkenteni kell, vagyis a többletbevételekből nagyobb arányban kell a szerzői oldalnak részesednie.

Ingyenzene helyett előfizetés

A tanulmány nem egyszerűen az előfizetési díjak emelését javasolja: szerintük különféle árazási modelleket lehetne bevezetni, és az ingyenes zenehallgatást is kínáló platformoknak jobb ösztönzőkkel kellene az előfizetés felé terelnie a felhasználókat. A tanulmány szerint mélyrehatóan és európai szinten kellene megvizsgálni a különféle felosztási metódusok hatását, pl. az ún. felhasználó-központú felosztást, ahol az egyes előfizetők által befizetett díjakat közvetlenül az általa hallgatott zenék jogosultjai között osztanák el. A jelenlegi rendszerben ugyanis a pénzek egy kalapba mennek, amiből teljes meghallgatási számok alapján számolják a jogdíjakat.

A probléma nem újkeletű, csak a platformok változnak...

Szóval, ez egy eléggé összetett probléma rendszernek tűnik, de alapvetően elég jól áttekinthető, hogy hol vannak a gyenge pontjai – kérdés, hogy a szolgáltatókat mindez miért és mikor fogja érdekelni.

A teljes cikk itt olvasható.

Miért tűnik el a 30 év feletti emberek életéből az új zenék felfedezése utáni vágy?

Meglett az első dal, amely elérte a 3 milliárd streamet a Spotify-on

Szakszervezetbe tömörülnek a zenészek a Spotify kizsákmányolása ellen