London a kortárs jazzélet egyik meghatározó színtere, ahol a virágzó alternatív irányzatoknak is bőséggel jut hely az ég alatt. Klubkoncertek, underground tehetségkutatók, online rádiók és független kiadók támogatják a feltörekvő tehetségeket, közülük is kiemelkedik a kilencvenes évek elején alapított Tomorrow’s Warriors nevű tehetséggondozó ügynökség. Itt tanult, és innen indította el azóta szárnyaló karrierjét az akkor még mindössze tizenhét esztendős Nubya Garcia. A camdeni születésű művész egyébként kezdetben nem a jazzszíntéren próbálgatta a szárnyait, eleinte a klasszikus zene foglalkoztatta: ötéves korától zeneiskolába járt, és első hangszere a hegedű volt. Tízévesen próbálta ki a szaxofont, amely örökre megváltoztatta az életét: a Camden Jazz Bandben és a Royal Academy of Music junior jazzprogramjában eltöltött évei pedig megalapozták későbbi sikereit.
Innen szinte egyenes út vezetett a Berklee College of Musicra, majd a Trinity Laban Conservatoire of Music and Dance jazzelőadó szakára, amelyen kitüntetéssel diplomázott. Bár egyéni hangjára igen hamar rátalált, Garciának természetesen vannak példaképei, mélyen tiszteli Sonny Rollins, Dexter Gordon és Miles Davis munkásságát, de nagy hatással volt rá rézfúvós nevelőapja hangszerarzenálja és édesanyja reggae-től a latin és a klasszikus zenén át a soulig terjedő lemezgyűjteménye is.
Garcia fiatal kora ellenére is igen gazdag alkotói pályát tudhat a háta mögött, játszott például a kizárólag női előadókból álló Nérijában és a Maisha nevet viselő afrojazzszextettben, dolgozott Makaya McCravennel, Shabaka Hutchingsszal, a MOBO-díjas Moses Boyddal és a legendás producerrel, Congo Nattyvel, de az ikonikus Ezra Collective-vel és a Theon Cross Trióval is muzsikált.
A diploma utáni évben jelent meg bemutatkozó EP-je, a Nubya’s 5ive, amelynek híre forgószélként söpört végig a könnyedebb műfajokat kedvelők és a szakmai képviselői között is. 2018-ban jelentkezett a második EP-jével, a When We Are-ral, amely a bemutatkozó korongnál kissé merészebb, elektronika és élő jazz kapcsolatával kísérletező anyag. Zenei önarcképnek is beillő első szólóalbuma, a Source 2020 augusztusában jelent meg, és a kedvező fogadtatás ezúttal sem maradt el.
A Rolling Stone magazin a hónap albumaként jegyezte a korongot, a New York Times pedig a következő elismerő szavakkal illette: „egy egész életnyi élmény egyórányi hallgatnivalóba sűrítve”. Nubya a kisebb, ám kultikus helyektől a Royal Albert Hall világot jelentő deszkáiig számos helyen színpadra lépett már, turnéi keretében eljutott Latin-Amerika, Ázsia és Európa számos országába, de az Egyesült Államok és Ausztrália közönsége is élvezhette már a játékát.
Nubya Garcia, jazz, szaxofon, Müpa
Szólj hozzá!