Lehár Ferenc Komáromban született zeneszerző, operettkomponista. Műveit világszerte nagy sikerrel mutatták és mutatják be a mai napig, többek közt Bécsben, Berlinben, az amerikai Broadway-en, Párizsban és ebben az évben például a kínai Shanghai Opera House-ban is. Élete során összesen 31 operettet írt. Legismertebb művei: A víg özvegy (1905), Luxemburg grófja (1909), Cigányszerelem (1910) és A mosoly országa (1929)
Ennek értelmében, a szecesszió magyar képviselője, Kozma Lajos, a hadifogságot megjárt író, Markovits Rodion és számos további alkotó, a külföldiek közül például Gandhi, Eisenstein és a dadaista Kurt Schwitters munkássága is szabadon felhasználhatóvá válik 2019 elejétől.
A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat.
A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások, illetve műfordítások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év. A zenei művek esetében a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai, így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásnál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is.
Hogy mit jelent a közkincsbe kerülés a gyakorlatban?
Azt, hogy ezen alkotók műveit engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül, tehát gyakorlatilag teljesen ingyen és szabadon használhatjuk fel. Például megfilmesíthetjük Markovits Rodion történeteit, pólókra nyomtathatjuk Kozma Lajos illusztrációit, vagy készülő reklámfilmünk aláfestő zenéjeként használhatjuk Lehár Ferenc operettslágereit – feltéve, hogy az eredeti mű szövegírója és fordítója, valamint minden további társszerzője legalább 70 éve elhunyt, és amennyiben saját hangfelvételt állítunk elő belőlük.
A szerzői jogi védelem idővel lejár ugyan, de a szerző névjoga nem. Tehát ha átdolgozzuk, attól még nem állíthatjuk, hogy mi írtuk vagy mi terveztük az eredeti alkotást!
Lehár Ferenc, operett, szerzői jog
Szólj hozzá!