Ez csak egy érdekes hír lenne a nagyvilágból, az Artisjus által végzett legfrissebb felméréséből arról a saját bőrünkön szerzett tapasztalásról kapunk képet, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek leküzdésében milyen szerepet játszott a zene.
A válaszok alapján az emberek 74%-ának jelentett támaszt szomorú élethelyzetben, 67%-ának a stressz kezelésében, valamint 51%-nak a magány csillapításában.
Legnagyobb arányban a legfiatalabb és a legidősebb generáció tagjai igazolták ezt a jótékony hatást: a Z generáció (1997 és 2012 között születettek) 71 százalékának, a baby boomerek (1946 és 1964 között születettek) csaknem nyolcvan százalékának jelentettek kapaszkodót a dalok, zeneművek. A nők számára jellemzően a lelkiállapot javításában segítettek a dalok, míg a férfiaknak inkább konkrét tevékenységek kapcsán: munkahelyi vagy tanulmányi gondok esetén, unaloműzés miatt, sportolás mellé hallgatták meg kedvenc dalaikat.
De mit?
A pop és rockzene hallgatottsága évtizedek óta verhetetlenül vezet, így nem meglepő, hogy az emberek az elmúlt időszakban is ezeket a műfajokat hallgatták átlagosan a legnagyobb arányban. A harmadik leghallgatottabb stílus a teljes népességet tekintve a rap/trap/hip-hop volt, aminek trendszerű térhódítása olyannyira megkerülhetetlen, hogy a Z generáció esetében a rockzenét is maga mögé sorolva, a második helyre tört. Míg a X generáció (1965 és 1980 között születettek) körében a klasszikus szerzemények, a baby boomereknél pedig a latin/reggae foglalják el a harmadik helyet. A műfajt tekintve a férfiak közül jelentősen többen hallgattak jazz, elektronikus és klasszikus zenét. A nők körében a pop, a musical/filmzene és a gyerekdalok örvendenek nagyobb népszerűségnek.
Mit mond minderről a pszichológus?
Dr. Kőváry Zoltán szerint a váratlan krízishelyzetekre jellemző, hogy a korábbi, bevált megküzdési eszközeink nem adnak nekünk elegendő segítséget, hogy legyűrjük az bennünk keletkező szorongást, az aggodalmakat, és felül tudjunk emelkedni az ilyenkor óhatatlanul megjelenő veszteségek hatásain. Ilyenkor az embernek plusz forrásokra van szüksége, és a művészet – kiváltképp a zene – hatékony segítséget tud nyújtani ezen fogódzók felkutatásában.
Azonban a muzsika talán még annál is több, mint amit a fenti kutatási eredmények sugallnak, vagyis, hogy a zenei élmény képes a mindennapi feszültséget és a nyugtalanságot oldani a hallgatóban, vagy hogy megszabadíthat az unalom kellemetlen érzésétől – teszi hozzá, majd még eggyel feljebb lép: még ennél is mélyebb hatása lehet, mivel létezésünk egészével kapcsolatban áll; ahogy a filozófiában és a pszichológiában mondják: egzisztenciális jelentősége van. (Ezt mi úgy dekódoljuk, hogy létkérdés... Mert nekünk az. Neked?)
Csak rajtunk múlik, hogy megteremtjük e magunk körül ezt a védelmező burkot, amely tevékenység értelmet is adó és felszabadítóan hathat, amihez annyi sok, és évről évre tovább szaporodó zenemű, dal és kompozíció áll a rendelkezésünkre. Éljünk bátran a lehetőségeinkkel! – üzeni a szakember.
"Miközben ezt a cikken dolgoztam, egy festő barátom, aki az elmúlt időszakban sokakhoz hasonlóan komoly lelki nehézségekkel küzdött, rám írt a Messengeren: „Zoli! Megint felfedeztem a The Cult „Ceremony” című albumát. Visszajött az életkedvem!” És még mondja valaki, hogy a zene nem egy csoda..." – zárul az írás.
Artisjus, pandémia, felmérés, zene
Szólj hozzá!