Ki ne próbált volna különböző figurákat vetíteni a falra úgy, hogy a kezeit hátulról egy lámpával világítja meg? Nagyjából ez az alapja az árnyékszínház műfajának. Ezen egyszerű trükkhöz azonban számos, jóval bonyolultabb is kapcsolódik ezen az előadáson.
A Koldus és királyfi című mese, Mark Twain regénye, mint minden remekmű, egy
örök történet. Végső soron azt kutatja, az ember mitől, kitől az, ami. És elbeszéli
azt is, amit már sokszor és sokan elárultak, hogy legkevésbé sem a külsőségektől.
Nem véletlen, hogy keletkezése óta számtalanszor feldolgozták történetét,
azonban a BonBon Árnyékszínház előadásához hasonlóan, tudomásunk szerint még
soha. Különleges ez az előadás több szempontból is:
Egyrészt, mert zeneszerzője, Alpár Balázs az előadás zenéjének témáit 14 évesen
szerezte, így szó sincs arról, hogy valamiféle felnőtt darabot próbálnánk a
gyerekekre erőszakolni. Sokkal inkább egy, a gyerekek világát belülről ismerő
zenemű felcsendüléséről van szó. Fontos azonban megjegyezni, hogy a darab
újrakomponálását, áthangszerelését már érett és sikeres zeneszerzőként végezte
el, így a darab a klasszikus zene legmagasabb művészi kritériumainak kíván
megfelelni.
Másrészt különleges ez az egész estés előadás azért is, mert egy olyan
árnyékszínházi technikával készült, mellyel korábban nemigen találkozhatott a
magyar közönség. Ennek az árnyékszínházi technikának ugyanis az a lényege, hogy
a színészek egy speciális maszk segítségével, egy vetített háttér előtt mozognak.
Így bábjáték, vetítés és színészet kölcsönösen kiegészítik egymást. Ennek
köszönhetően az előadás egyszerre bír a színház és a film művészeti
kifejezőeszközeivel, egy olyan különleges látványvilágot eredményezve, amely
egyrészt közel áll a gyerekek vizuális kultúrájához, ugyanakkor soha nem látott
színházi élményt is jelent.
Harmadrészt különleges ez az előadás abból a szempontból is, hogy zene, látvány
és szöveg a zeneszerző, a szövegíró-rendező Tarr Ferenc és a látványtervező Dobos
Emőke szoros együttműködésének köszönhetően egymással párhuzamosan készült.
Ennek köszönhetően az előadás három alkotóeleme felváltva beszéli el a
történetet. A zene alapvetően szimfonikus hangzású klasszikus zenei műként, de
sok helyen mint aláfestő zene, effekt, könnyűzenei számnak is beillő zenei epizód
vagy éppen mint filmzene funkcionál. A szöveg élőbeszédhez közelítő verses
narrációként mesél, míg az előadás látványa animációval, vetítésekkel kiegészített
filmszerű képekben, melyeket professzionális bábszínészek segítenek életre
kelteni. A végeredmény tehát bábozás, vetítés és színészi munka összehangolt
eredménye.
Az árnyékszínház e különleges fajtáját az alkotók közösen álmodták meg és
alakították ki mintegy két év alatt. Bátran állítjuk tehát, ilyen előadás még nem
volt látható itthon! Talán ennek köszönhetően is válogatta be a 2013-as
Gyermekszínházi Szemle a megtekintésre ajánlott előadások közé.
Koldus és Királyfi – zenés árnyjáték gyerekeknek:
Zeneszerző: Alpár Balázs
Szövegíró: Tarr Ferenc
Szereplők: Kelenhegyi OlgaSára, Kalmár Ákos, Molnár Gyuri
Mesélő: Lukácsházi Győző
Látványtervező: Dobos Emőke
Animáció, grafikai konzulens: Tamás Iván
Vágó: Fenyvesi Kristóf
Rendező: Tarr Ferenc
Szólj hozzá!