Dmitrij Szinkovszkij és a La Voce Strumentale

Tiszta barokk Dmitrij Szinkovszkij és a La Voce Strumentale

Vivaldi: Négy évszak – hegedűversenyek, op. 8/1–4.
Vivaldi: Lantverseny
Vivaldi: Cessate omai cessate – kantáta, RV. 684

Dmitrij Szinkovszkij (hegedű) La Voce Strumentale

A 18. század első felében tevékenykedő olasz hegedűscsillagokról számtalan korabeli beszámoló maradt fenn. Ezek kivétel nélkül arról tanúskodnak, hogy az ekkorra kialakult újfajta hangszeres virtuozitás milyen megdöbbentő hatást gyakorolt a közönségre. Korunk, a 21. század elejének egyik legizgalmasabb orosz hegedűművésze, Dmitrij Szinkovszkij nemcsak a 18. századhoz hű hangszeren és módon játssza a barokk remekműveket, hanem színpadi jelenléte vélhetőleg ugyanannyira megbabonázza a közönséget, mint az 1700-as években élt itáliai kollégáié. A párhuzamok sora itt nem ér véget: Szinkovszkij a hegedülés mellett intenzíven foglalkozik a zeneművészet más ágaival – énekművészi képességeiről budapesti hangversenyén is számot ad –, és az esten felcsendülő műveket jegyző Antonio Vivaldihoz hasonlóan pedagógusi tevékenységet is folytat. A hangversenyen közreműködő, La Voce Strumentale nevű együttesét moszkvai tanárkollégáiból és tanítványaiból szervezte meg.