Most beintett a karma, és rácsapott Simmons fenekére: ám mi nem vagyunk gonoszak és nem nevetünk ezen videó nézése közben:
Ellenben a kommentelők:
"Ő már abban a korban van, hogy: Segítsetek, nem tudok felállni! LOL"
"Nem hallok semmi különbséget a zenében - játszik egyáltalán azon a basszusgitáron?"
"Még mindig nevetek"
"Azt hiszem, ez nem először történik vele"
"Ne nevess, ne nevess - már késő :)"
Jópofa (volt) ez a bohóckodás a nyolcvanas években, néha talán érdemes lenne elgondolkodni, hogy nem érkezett-e el az idő a visszavonulásra.
Ezzel kapcsolatban nemrégiben a Glasgow Live-nak Simmons így nyilatkozott:
„Több mint húsz kiló kosztümöt viselek magamon, 15 centis sarkú cipőben pásztázom a színpadot, tüzet köpök, repülök a levegőben és még sorolhatnám. Ha Bonónak vagy Mick Jaggernek - akiket mind nagyon szeretünk - így kellene nyomulni a bulikon, egy óráig sem bírnák. Sajnos azonban be kell látnunk, a hetvenes éveinkben már nem nagyon leszünk képesek erre."
Akkor egyetértünk.
Szólj hozzá!