Ez még teljesen instrumentális, azaz ének nélküli anyag volt, de annyira már mindenképp elegendő, hogy a zenekar (talán) első miskolci koncertjére elmenjünk valamikor 1980 őszén, ha jól emlékszem, és meglepve tapasztaljuk, hogy közben beszereztek egy énekest is, és kissé műfajt is váltottak. De ha már befizettük a 20 vagy 30 Ft-ot (ennyi volt akkoriban átlagban egy belépő, a kislemez 30 FT, a nagylemez 90 Ft), maradtunk, ráadásul utólag bevallottuk egymásnak a haverokkal, hogy tetszett is.
A következő alkalom, amikor láttam az együttest, a dorogi rockfesztivál volt 1981-ben, azt hiszem, az a felhozatal ma is megállná a helyét egy átlag hazai rockfesztiválon bárhol (Új Skorpió, régi Edda, P. Mobil, Hobo Blues Band, Karthago, Color (emlékszik még rájuk valaki?; pedig egészen jók voltak), Prognózis, Solaris, hogy csak az akkor vagy később nagylemezzel rendelkezőket soroljam – a Piramis viszont Schuster Lóri visszaemlékezéseivel ellentétben nem –, meg persze az East, és pár azóta feledésbe merült név). Ott már ismerősek voltak a dalaik, akkoriban a hazánkban szokatlan, szvit formátumú, mai napig hibátlannak tekinthető első lemezük (Játékok) anyagát játszották, és aztán a következő lemezük (Hűség) is ilyen koncepció jegyében született, ezt már Szolnokon, katonaként dedikáltattam, és mivel nem volt túl nagy tömeg a lemezboltban, még beszélgetni is tudtunk a zenészekkel. A két lemez jellegzetessége az volt, hogy mivel az adott mű egybefüggő egészet alkotott, a dalokat a koncerteken is a lemezen szereplő sorrendben játszották el.
Aztán valamiért átalakult ez az East-formáció, és már más énekessel folytatták tovább, jártam persze ezekre a koncertekre is, már Budapesten, de hiába minősül a második legsikeresebb albumuknak a Tisza Józseffel felvett Rések a falon, nekem valahogy ez már visszalépés volt a korábban megszokott East-színvonalhoz képest.
Ezután egy talán kevésbé ismertté vált darab, a balettzeneként készült Az áldozat erejéig visszatértek az instrumentális zenéhez.
Pár évvel később újabb váltások történt a zenekarban, többek közt Takáts Tamás kapta meg az énekesi posztot, Király István helyét Dorozsmai Péter vette át, a billentyűs poszton pedig az idők folyamán több csere is történt. És újfent változott kicsit a műfaj is a populárisabb, többek által befogadható irányba, viszont olyan kiváló darabok is születtek, mint a Ha zászlót bont a félelem és a videoklipjével is legendássá váló 56.
Aztán a Radio Babel lemez felvétele és egy 1994-es Budapest Sportcsarnok-beli koncert után váratlanul leállt a zenekar, és szűk két évtizeden át nem is hallatott magáról, hogy aztán a 2012-es pécsi POSZT-on térjen vissza, és utána évi néhány koncerttel örvendeztesse meg közönségét az utóbbi 5 évben.
Ennek a megkoronázása lesz majd a Papp László Sportarénában október 23-án tartandó, a tervek szerint közel 3 órás nagy életműkoncert, amelynek tervezett programját a zenekar sajtóanyagából idézném:
A legendás együttes összes korszakának zenészeit felvonultatja ezen az estén: Zareczky Miklós, Móczán Péter, Pálvölgyi Géza, Varga János, Király István, Takáts Tamás, Dorozsmai Péter, Madarász Gábor, Czerovszky Heni, Vincze-Fekete Vera egyaránt játszik majd ezen a rendhagyó koncerten. Akik ismerik az East munkásságát, tudják, hogy igazán különleges élménynek ígérkezik majd Az álmok, A valóság hangjai, a Játékok/Hűség, a Rések a falon, vagy akár a Radio Babel/’56 elnevezésű korszakok eljátszása, újra életre keltése, melyeket különleges hang-, fény-, és a zenekar történetén átvezető vizuális hatásokkal tesznek még emlékezetesebbé.
Az East korábbi koncertjein fellépők mellett most olyan egykori zenésztársak is jelen lesznek a színpadon, mint Szakcsi Lakatos Béla, Tony Lakatos, Tisza József és Malek Andrea, és persze mivel mindenkit nem lehet meghívni, aki valaha is közreműködött valamelyik lemezen, nem lesz ott többek között például Maróthy Zoli és Tátrai Tibusz gitáron, ahogy Homonyik Sándor énekes sem.
A koncert korszakai:
-
EAST (1975–1977): Az álmok (jazz évek)
Szakcsi Lakatos Béla elektromos zongora, Varga János gitár, Móczán Péter basszusgitár, Király István dob, Tony Lakatos szaxofon
-
EAST (1977–1980): A valóság hangjai (instrumentális progresszív korszak)
Varga János gitár, Móczán Péter basszusgitár, Király István dob, Premecz Mátyás billentyűs hangszerek
-
EAST (1980–1983) Játékok/Hűség (a klasszikus felállás)
Zareczky Miklós ének, Varga János gitár, Pálvölgyi Géza billentyűs hangszerek, Móczán Péter basszusgitár, Király István dob
-
EAST (1983) Rések a falon (a második legsikeresebb album)
Tisza József ének, Pálvölgyi Géza billentyűs hangszerek, Varga János gitár, Móczán Péter basszusgitár, Király István dob
-
EAST (1986) 1986 (egy elhallgatott album dalai)
Takáts Tamás ének, Varga János gitár, Móczán Péter basszusgitár, Dorozsmai Péter dob, Tony Lakatos szaxofon, Premecz Mátyás billentyűs hangszerek
-
EAST (1987–1994) Radio Babel/’56 (a neoklasszikusok felállás)
Takáts Tamás ének, Pálvölgyi Géza billentyűs hangszerek, Móczán Péter basszusgitár, Dorozsmai Péter dob, Malek Andrea ének, Madarász Gábor gitár, Czerovszky Heni vokál, Vincze-Fekete Vera vokál
+ EAST (1994) Elrejtettél a szívedben/Eljön majd a nap (mindenki a színpadon)
Takáts Tamás, Malek Andrea, Zareczki Miklós, Pálvölgyi Géza, Móczán Péter, Dorozsmai Péter, Varga János, Király István, Madarász Gábor, Czerovszky Heni, Vincze-Fekete Vera
Bár a terv az volt, hogy minden korszak zenéit az eredeti felállásban adják elő, egyes egykori zenésztársak helyettesítésére, akik már nem zenélnek vagy épp nem érhetők el, esetleg már nem is élnek, mint Oláh Ali, a zenekarban akkoriban nem szereplő zenészeket kértek fel, ilyen például Premecz Mátyás billentyűs, aki a zenekar korai korszakában még meg sem született, ahogy a vokalista lányok sem, illetve Madarász Gábor „Madi” egykori MEX-gitáros, aki a klasszikus, Varga Janó kiválásával zárult korszak után a zenekarban játszó összes gitárost helyettesíti az újraindulás óta.
Nem vagyok ugyan jövőbelátó, de a fenti menü alapján nem ígérkezik rossz koncertnek.
Az együttes két korábbi koncertjéről itt írtunk:
Takáts Tamás felpörgette a koncertet: East és MR szimfonikusok
Szólj hozzá!