A színpadon Sosa egy igazán karizmatikus figura, társzenészeit dinamikus játéka és improvizációkon alapuló zenei beállítottsága inspirálja, amely tele van nyers érzelmi erővel és humorral. Sosa úgy érinti meg saját közönségét, hogy kórusba csalogatja őket, fokozva a spontaneitás és az összetettség érzését. Zenéje egyedülálló stílusú. Miközben az afrikai diaszpóra népi hagyományából merít, olyan felfedezői megközelítésből szemlél, amely sosem hagyja, hogy a hűség szabadságvágyának útjába álljon. A jazz és az afro-karibi ritmusok örömteli keverékét ontja magából, egyesítve a zongora belsejébe való "ütős betörést" egy sor elektronikus ráhatással, amelyeket szenvedélyes játéka csal elő a billentyűk közül. Tempói könnyedek, a hangulatok folyamatosan váltakoznak. Élvezettel veti magát a latin jazz ellenállhatatlan ritmusaiba, mialatt kísérletező lökéseivel ugrásra készen tartja hallgatóit.
A hétszeres Grammy-díjra jelölt kubai zeneszerző és zongoraművész zenei pályája Camagüeyből és Havannából indult. Tanulmányait még ritmushangszereken és marimbán kezdte, majd kamaszként hangszert váltott, nekifogva a zongorázásnak, amelynek során többféle zenei hatás is érte; természetesen a tradicionális afro-kubai muzsika, az európai klasszikus zene, valamint maga a jazz. Példaképének Thelonious Monkot, Charlie Parkert, Oscar Petersont, Herbie Hancock-ot, Chick Coreat és Keith Jarrett-et tekinti. A ‘80-as években bejárta Afrikát és Dél-Amerikát, hogy az ottani, afrikai gyökerű hangokat tanulmányozhassa. Később a San Fransico-i öböl zenei életét meghatározó latin jazz egyik vezető alakja lett. Azóta évente több mint száz koncertet ad a világ különböző pontjain, olyan helyeken is, mint a Carnegie Hall, a Blue Note, a Barbican vagy a Queen Elizabeth Hall.
Szólj hozzá!