Akik még koncert előtt is zenét hallgatnak – interjú az Enter Shikarival

2019/04/06  ·   Interjú   ·  Simonyi Éva

A zenekar szerdai koncertje az Akvárium színpadán már a sokadik magyarországi bulijuk volt, szokás szerint telt házzal. Az együttes tagjait egy gyors interjú keretében kifaggattuk, és kiderült, hogy milyen zenéket hallgatnak koncert előtt, mennyire emlékeznek az eddigi magyar fellépéseikre és hogy mi változott az elmúlt 10 évben.

Akik még koncert előtt is zenét hallgatnak – interjú az Enter Shikarival

Az öltözőbe belépve Rou (az énekes, Rou Reynolds) megkérdezte, hogy nem bánnánk-e, ha most mégsem ő válaszolna a kérdéseinkre, mert elég fáradt... Természetesen nem bántuk, mivel az együttes további három tagja szívesen vett részt az interjún, így Chrisszel (Chris Batten basszeros), Roryval (Rory Clewlow, gitár) és Robbal (Rob Rolfe, dobok) beszélgettünk. (Az interjú előtti néhány órában már mindenkivel találkoztunk kint az Akvárium teraszon a bemelegítő koktélok mellett, így a bemutatkozás részét átugorva bele is vágtunk.)

Köszönjük az A38-nak a lehetőséget!

Az előbb többetekkel beszéltünk erről, de akivel nem: tudjátok-e, hogy hányszor voltatok már Magyarországon?

Rory: Ezt nemrég mondta nekem valaki, szóval én tudom…

Chris: Én jól tippeltem!

Rob: Hét?

Nem Budapesten, hanem Magyarországon!

Rob: Akkor 17?

Majdnem, a ma esti koncert lesz a 16. magyarországi koncertetek.

Rou (vasalás közben a háttérből): Majdnem sikerült eltalálni!

Rob: Én egyszer voltam itt Roryval csak úgy utazgatni, szóval nekem akkor ez a 17. látogatásom itt.

Hogyan készültök fel egy turnéra?

Rob: Hát ebben elég sok munka van. Először is kb. fél évvel a turné előtt ki kell találni, hogy miket akarunk játszani. Utána elkezdünk az egész produkción gondolkodni, milyen legyen a világítás a színpadon meg ilyenek… Elég szorosan együtt kell működnünk a fénytechnikusainkkal. Általában konkrét ötletekkel érkezünk a megbeszélésre, ők meg elmondják hogy mi az, ami ebből megvalósítható. Aztán megyünk a turné menedzserünkhöz, aki ad nekünk egy költségvetési keretet: tehát azt, amit elképzeltünk, általában megfelezzük. Így megkapjuk azt, ami kivitelezhető, aztán eztis még elfelezzük, hogy megkapjuk azt, amit meg is engedhetünk magunknak. Aztán egy hónappal a turné előtt elkezdjük összerakni a zenét egy szoftver segítségével, feltöltjük az összes zenénket, és utána eldöntjük, ki mit fog pontosan játszani, ha szintetizátorról van szó, akkor melyiket használjuk, ilyesmi… Elég zavaros az egész, nem is értek hozzá, én csak egy dobos vagyok (nevet). Aztán 2-3 héttel a turné előtt elkezdünk próbálni, pár nappal előtte meg összerakjuk az egészet, színpadon, fényekkel. Aztán pedig indul is a turné!

Milyen személyes tárgyakat hoztok magatokkal egy ilyen turnéra?

Chris: Ruhákat.

Rory: Bluetooth kihangosítót, mindenképp. (Előveszi a táskájából). Koncertek előtt sok zenét szoktunk hallgatni.

Saját számokat pörgettek a felkészülés miatt, vagy más zenekarokat hallgattok?

Rory: Másokat. Fathersont például, ők egy skót együttes, nagyon jó a hangulata, koncert előtt ez az egyik legjobb, amit hallgatok.

Chris: Bármit, ami pörgős. Semmi lassút.

Rory: Igen, például drum and bass is jó erre.

Turné közben szoktatok mászkálni, városnézni, vagy inkább csak pihentek a szabadidőtökben?

Rob: Én mindig szeretek elmenni kicsit a helyszínről, ahol adott este játszunk. Elég klausztrofób érzéseket tud kiváltani, hogy egész nap a turnébuszon ülünk. Tegnap például páran elmentünk sétálni Linzben, felmentünk villamossal a hegyre, hogy lássuk a várost. De az is elég, ha beülünk a koncerthelyszín mellett egy kocsmába. Mindegy, csak ne az öltözőben üljünk…

A turnét vagy a stúdiózást szeretitek jobban?

Chris: Én a turnét jobban szeretem.

Rory: Én meg a stúdiót.

Rob: Ezt már többen kérdezték, de lehetetlen választani. Ha nem stúdióznánk, akkor turnézni sem tudnánk. Nem tudok választani.

Van olyan dal, amit nagyon szerettek koncerten játszani?

Rob: Vannak olyanok, amiket jobban szeretünk eljátszani, persze.

Chris: Meg olyanok is, amit már kevésbé. Például a Sorry you're not a winner-t, de csak mert ezt a számot azóta játsszuk, amióta megszülettünk. Minden egyes koncerten. Egyszer egy turnén nem játszottuk, de panaszkodtak miatta...

Rob: Próbáljuk valahogy felturbózni, hogy ne unjuk meg... írni hozzá új részt, remixelni... Olyan is van, hogy összemixeljük más számokkal, és annyit még pont eljátszunk, hogy a közönség élvezze, de mégsem a teljes dalt.

Chris: Nekem amúgy az Undercover Agents a kedvencem mostanában, az új lemezről.

 

Kik inspirálnak, inspiráltak titeket zeneileg?

Rory: Amikor elkezdtünk zenélni, akkor nagyban hatással voltak ránk a helyi bandák. Ezekkel a zenékkel nőttünk fel, természetes volt az egész. Leginkább kisebb helyi punk és metál bandák. Ha néhány nagyobb nevet kellene mondani, amiről már hallottak is az emberek, akkor talán a The Prodigy, Rage Against The Machine, Radiohead, Muse... A Muse főleg a karrierünk elején.

Volt-e valaha olyan érzésetek, hogy abbahagynátok a zenélést, vagy kilépnétek a bandából?

Rob: Néhány dolgot szívesen csináltam volna, például eltölteni egy évet Dél-Amerikában vagy Hollandiában, és szerintem tanítottam volna, mert ezt csinálják az emberek, ha külföldön élnek. De azt soha nem kívántam, hogy bárcsak ne lennék a bandában... Nehéz, de fantasztikus. Minden negatív dologért és nehézségért bőven kárpótol az, amit itt kapunk ettől az egésztől.

Most épp a The Spark albummal turnéztok, ami 2017-ben jött ki. Vannak-e esetleg már új dalok, kezdemények, ötletek a turné utánra?

Rory: Ahhoz kell idő, hogy egy új albumra teljesen rá tudjunk koncentrálni. Lesz új zene, de azt még nem tudjuk, hogy mikor, vagy hogy hogy fog szólni.

Van kedvenc saját albumotok?
Chris: A legutolsó.

Rob: Mintha ki kéne választani a kedvenc gyerekünket...

Chris: Azért nekem elég gyorsan ment (nevet).

Rory: Amúgy egyetértek, ha a legutóbbi lemez nem a legjobb, amit csak alkothattál, nem azzal vagy a legboldogabb és legelégedettebb, akkor kár is volt kiadni.

Mit élveztek a legjobban egy koncerten?

Chris: Látni az emberek arcát.

Rob: Pontosan. Van olyan, hogy valamiért nem érzem épp jól magam az adott koncerten, és amikor felnézek, és látok valakit mondjuk a barátja nyakában ülni vagy crowdsurf-ölni, vagy csak egy arcot az első sorban, amin olyan kifejezés ül, mintha élete legjobb élményét élné át éppen, akkor mindig azt érzem, hogy oké, ez az egész megéri.

Ezek szerint szerettek találkozni is a rajongókkal...

Rob: Sokukkal szoktunk találkozni a koncert után. Olyankor általában nagyon fáradtak vagyunk, és csak aludni szeretnénk, vagy találkozni pár barátunkkal, de ők meg ott várnak ránk. 10-ből 9 alkalommal imádunk találkozni velük, mert kedvesek, és csak köszönni akarnak vagy egy készíteni egy közös képet, mi pedig mindig benne vagyunk, mert nélkülük nem tartanánk ott, ahol. Szóval emiatt sokszor úgy érzem, hogy tartozunk nekik ennyivel. De néha nem vagyunk olyan hangulatban, vagy nincs semmi energiánk, és olyankor kicsit nehéz ráerőltetni a mosolyt az arcunkra.

Rory: Ilyen általában csak akkor szokott lenni, ha valamelyikünk valamiért nem érezte annyira jónak a koncertet. Olyankor nehezebb.

Mit gondoltok a fizetős meet and greet-ről (közönségtalálkozó), a VIP csomagokról?

Chris: Mi is toljuk a meet and greet-eket, csak mi ingyen. Nem értünk egyet azzal, hogyha bárki ezért extra pénzt kér. Kicsit lehúzásnak érzem.

Rob: Olyan, mintha valami pódiumra emelnék magukat ezzel emberek. “Én fölötted állok. Ha abban a kiváltságban akarsz részesülni, hogy találkozz velem, akkor fizess.” Nevetséges. És sokat el is mond az adott együttesről.

Rory: Én akkor érzem okénak ezt a fizetős dolgot, hogyha kapnak a találkozás mellé valamit, például extra előadást. A banda, akivel turnézunk, az As It Is, ők is tolnak ilyet, de a rajongók kapnak mellé valamiféle plusz előadást, plusz a bevétel fele jótékony célra megy. Szóval így mondjuk más.

Rengeteget koncerteztetek az elmúlt években. Mi az, ami változott?

Rob: Maga a show is változott. Meg már mi sem vagyunk olyan éretlenek a színpadon, mint voltunk. Régen még tinik voltunk… Trambulinról ugrottunk a tömegbe meg ilyenek... Akkoriban poén volt, de most már érettebbek vagyunk, és sokkal simábban megy le egy koncert. Talán jobb zenészek is vagyunk már, mint akkor voltunk.

Rory: Illetve most már kevesebb a drámaian nagy hiba show közben.

Régebben sokkal több törés-zúzás volt egy koncerten. Ennek elhagyása is az érettségnek tudható be?

Chris: Nem. Csak már nem tudjuk anyagilag megengedni, hogy szétverjük az eszközeinket (nevet).

Rob: Annyira azért nem voltunk durvák... Csak néha... Meglátjuk, ma este milyen hangulatban leszünk...

Ahogy arról beszéltünk, már sokszor léptetek fel itt nálunk, van-e esetleg kedvenc magyarországi koncerthelyszín vagy koncertélmény?

Rob: Az A38-as koncerteket imádtam! Poén egy hajón bulizni.

Chris: A Volt fesztivál is szuper volt. Meg a FEZEN.

Rob: Egyszer kb. 18 évesen erre utazgattunk, és nem is tudtunk a Sziget fesztiválról, de épp akkor volt, úgyhogy elmentünk rá, és annyira zseniális volt, hogy azóta vágytunk rá, hogy ott játszhassunk. Folyton azt mondogattam, hogy nekünk ezen játszanunk kell! Aztán végül sikerült fellépni a Szigeten, többször is, és ez nyilván óriási dolog nekünk. Emlékszem, hogy egyszer elég durva vihar volt, amikor ott koncerteztünk, villámlott meg minden, az baromi izgalmas volt, erre nagyon emlékszem.

Hogy viselitek a negatív kritikát?

Chris: Én általában elvonulok sírni a mosdóba... De amúgy komolyan, szerintem már rég megtanultuk, hogy sosem fogunk tudni mindenki kedvére tenni. Szóval meghoztuk a döntést, hogy akkor a magunk kedvére fogunk tenni, és olyan zenét játszunk, ami érdekes és amit szeretünk.

Rob: Azért azt mindig jó olvasni, hogy az emberek szeretnek minket. A negatív dolgoknál úgy vagyunk, hogy inkább ugorjunk, ezek nem tudják miről beszélnek. (Nevetnek). Aztán jön egy pozitív komment, és azzal meg úgy vagyunk: na igen, ott egy okos srác, végre valaki, akinek van ízlése!

Utolsó kérdés: hogy érzitek magatokat a mostani turnén, mik a tapasztalatok?

Chris: Személy szerint nekem ez az eddigi legélvezetesebb turném. Nem is tudom, hogy volt-e valaha ennyire jó turnénk. Főleg most ezek az európai koncertek, imádom.

 

A koncert pedig ilyen volt!

 

 

Enter Shikari, interjú, Stop The Cloks Tour, 2019, Rou Reynolds, Chris Batten, Rory Clewlow, Rob Rolfe

 

 

Szólj hozzá!


Ráadás: a RADNÓTI ÉS KORUNK délután is a MOMkultban

Ráadás: a RADNÓTI ÉS KORUNK délután is a MOMkultban

Mivel az esti előadás gyorsan megtelt, a művészek 2025.01.03-án 15:30-kor is a színpadra állnak a MOMkultban
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Menni kéne – országos turnéra indul januárban a Képzelt riport

Országos turnéra indul 2025. januárjában a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című, immár kultikus sikerdarab, hogy örökérvényű dalaival betöltse a vidéki nagyvárosok legnagyobb arénáit és a Budapest Sportarénát. A főbb szerepeket ezúttal Szabó Kimmel Tamás, Trokán Nóra, Novák Péter, Ekanem Bálint Emota és...

Nick Cave Budapesten!

Nemrég adtunk hírt arról, hogy nálunk is bemutatják a vele készült interjúkötetet (link a cikk végén), de akkor még nem sejtettük, hogy rövidesen újabb remek hírrel örvendeztetnek meg vele kapcsolatban a koncertszervezők.

A CSÁRDÁS is felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára

Felvette a csárdás tánc hagyományát az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára szerdán az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága a paraguayi Asunciónban zajló ülésszakán.

25 év alatt másodszor jutnak el Magyarországra: az Avenged Sevenfold jövő nyáron a Parkban

A kaliforniai zenekar negyedszázados pályafutása során egyetlen egyszer járt Magyarországon: 2018-ban a néhai VOLT Fesztiválon, jövőre azonban – Európa-turnéjuk keretében – végre Budapestre is eljutnak, hogy bepótolják elmaradásukat. Vésd be a naptáradba: 2025.június 19., Budapest Park.
Új koncertek