A shelter szó jelentése: búvóhely, óvóhely, menedék.
“Bízom benne a jövőben tudatosabbá válnak, és nem a képernyőkön keresztül, hanem a saját érzékszerveikkel kezdik el megélni az eseményeket.”
AZ ADE keretén belül október 18-tól napközben számos izgalmas előadást hallgathatnak meg a résztvevők, melyben a legújabb zeneipari trendekről értekeznek a szakma legnagyobb szakértői. Éjszaka pedig a város összes kocsmájában és klubjában a techno és house zenéjé a főszerep. Meghallgathatjuk Adam Bayert, Ben Klockot, Dixont – hogy csak párat soroljunk fel kedvenceink közül.
A Shelter atmoszférájában van valami, ami az egykori Corvin Clubra emlékeztet – a mérete ideális és szuper a hangrendszere. Idén az ADE e klubban fellépő művészei között lesz Fumiya Tanaka, Fleur Shore és Ellen Allian is, amiből látható, hogy habár műfajban eltérő előadók szerepelnek a line-upban, de a minőség garanciája biztos. Tavaly óta bevezették a no phone policyt, és ennek kapcsán kérdeztük a Shelter Amsterdam marketing vezetőjét, Charro-Nathan Tanamalt az elektronikus zenei szcéna kommunikációjáról, a közösségi médiáról és a bulizási szokások változásáról.
– Mennyiben más egy klub social media kommunikációja, mint a Covid előtt?
Nem hiszem, hogy nagyban különbözik a Covid előtti időszakhoz képest. Már akkor is zajlott a Storyk és a Reels-videók előretörése a legtöbb népszerű platformon. A mostani videóknál azok működnek igazán, ahol egy bepörgött, lelkes tömeget látunk, vagy egy (több) vizuális aspektusból valamilyen nagyon vonzó dolgot – ez az irány már a Covid előtt is megvolt az általános klubkommunikációban. Nyilvánvalóan fontos, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt az online követők igényeit kielégítő, magával ragadó videók és a klubunk lényegét érintő, mélyreható tartalmak között, mint például az új zenék, a művészekkel készített interjúk vagy a közelgő események kommunikációja.
– Milyen platformokon kell egy klubnak megjelennie? Hogyan tudják ezen keresztül bevonni a célközönségüket?
"Most például azon dolgozunk, hogy hogyan jelenjünk meg a TikTokon, mert szerintünk megkerülhetetlen ez a platform. Szeretnénk olyan tartalmakat feltölteni oda, amelyek megfelelnek az algoritmusnak, hogy elérjük a megfelelő embereket, de leginkább olyan tartalmakat szeretnénk létrehozni, amelyek illeszkednek a klubunk lényegéhez."
Egy klubnak azokon a platformokon kell megjelennie, ahol a potenciális célközönség tartózkodhat. A kultúra, és ezáltal az emberek is dinamikusak és állandóan megújulnak. Úgy gondolom, hogy ezzel együtt kell áramolnunk, ki kell használnunk a jelenleg rendelkezésre álló eszközöket, és meg kell találnunk a módját annak, hogy olyan tartalmat hozzunk létre, amely még mindig közel áll az identitásunkhoz anélkül, hogy az online elkötelezettség érdekében eladnánk magunkat. Ez egy trükkös egyensúly, sok próbálkozással és hibával jár, de szerintem megéri. A fő hangsúlyt a klubra, a zenére, a művészekre, a táncparkettre és a közönségünkre helyezzük, de elismerjük, hogy a közösségi média rendkívül fontos az üzenet közvetítésében és a megfelelő közönség megtalálásában minden egyes eseményhez.
– Mennyire áll egymással szemben az underground szcéna és a social mediában való megjelenés?
Azt hiszem, a legtöbb ember az underground szcénát és a közösségi médiajelenlétet két ellentétes dolognak képzeli. Szerintem az underground egy mélyebb minőségi utazásról és valós élettapasztalatokról szól, addig a közösségi média felszínesebb megjelenés, ahol csak a “csúcspontokat” posztoljuk, hogy minél nagyobb legyen az engagement. Ezért kihívás a kettő összeegyeztetése.
– Az organikus posztoknak van még helye, vagy csak a fizetett hirdetések működnek?
Mindenképpen van még helye az organikus posztoknak. Bár az Instagram algoritmusa nem a legtámogatóbb, úgy gondolom, hogy az organikus és a fizetett posztok kombinációja működik a legjobban. Az organikus posztoknál észrevehető, hogy meg kell lepni az embereket egy magával ragadó tartalommal, miközben szem előtt kell tartani, hogy stílusos legyen a kontent, és ne giccses.
– Mennyire van szüksége egy klubnak olyan saját social media menedzserre, aki ismeri a szcénát?
Ez rendkívül fontos, és elég nehéz megtalálni ezt a bizonyos személyt. Olyasvalakinek kell lennie, aki az underground és a közösségi média világának határán áll, és képes megfelelő hidat képezni. Igazából még mi is keressük azt a bizonyos személyt, de talán most megtaláltuk a tökéletes jelöltet.
– Mik a trendek a szcénában és mennyire érdemes követni őket?
Én személy szerint remélem, azzal, hogy bevezettük a Shelterben, hogy nem lehet bent telefont használni, trendet teremtettünk. Nem csak a klubunkban, hanem rengeteg rendezvényen vettük észre, hogy egyre több telefon van a levegőben. Nem hiszem, hogy az emberek direkt csinálják, de bízom benne, hogy a jövőben tudatosabbá válnak, és nem a képernyőkön keresztül, hanem a saját érzékszerveikkel kezdik el megélni az eseményeket. Kár lenne, ha nem így történne... Persze, fontosnak tartom, hogy éberen figyeljük a trendeket, és aktívan döntsünk arról, hogy követjük-e őket vagy sem.
– Szerinted milyen területi különbségek az electronikus zenei klubok social media kommunikációjában? Egy berlini klub másképp kommunikál, mint egy amszterdami vagy bukaresti klub?
Valószínűleg az adott online közönség viselkedésétől függően tapasztalhatók regionális különbségek a közösségi médiához való hozzáállásban. Például, amikor 2019-ben Ausztráliában dolgoztam, azt vettem észre, hogy a Facebook ott sokkal elterjedtebb, mint Amszterdamban. Amszterdamban a legtöbben már az Instagramot használják.
– Mennyire szempont szerinted egy előadónál, hogy aktív legyen a social mediában? Fontos, hogy Stella Bosssi-szintű kontenteket csináljon, vagy elég “csak” a jó zene?
Ez egy nehéz kérdés. Szerintem az, hogy mennyi energiát fektetnek bele, az tényleg maguktól az előadóktól függ. Ha meg tudják őrizni a hitelességet, akkor azt mondanám, hogy használják az adott platformokat az előnyükre. Vera nemrég posztolta gondolatait erről a nehéz egyensúlyról az Instagramján, és szerintem követendő az üzenete: ne feledkezzünk meg a lényegről.
– Hatással volt a klub megítélésére az online térben a no phone policy?
Határozottan. Először is, mi mint csapat és klub, továbbra is rendkívül elégedettek vagyunk a no-phone-policy-val. Teljesen megváltoztatja a bulik atmoszféráját, nem számít, ki játszik: az emberek végig táncolnak. Ellenben elvesztettük azt a 2000 videót hetente, amit a közönség készített és osztott meg a social mediában a barátaival és követőivel. Ami lényegében ingyen marketing volt – és tagadhatatlan volt hatásuk. De összességében mégis pozitívan éljük meg a szabály eredményeit:
"a tánctéren az élet szóljon csak a zenéről!"
Kapcsolódóink:
Központban a mesterséges intelligencia az ADE PRO-n
Magyarok az Amsterdam Dance Eventen
Szólj hozzá!