Giorgio Moroder, akit mindenki ismer, de igazán senki sem

4 hete  ·   Koncertbeszámoló   ·  Juhász Vali

My name is Giovanni Giorgio, but everybody calls me Giorgio – azt hiszem, ez lehetett a múlt heti Aréna-beli koncert mottója.

Fotó: Mohai Balázs/MTI

Adott egy cuki, 79 éves bácsi, aki a legnagyobb világsztárokkal dolgozott együtt a 70-es évek végétől egészen napjainkig. Ezért aztán gyakorlatilag felmondta az egész Wikipedia szócikkét a bulin: hol egy vele készült, bejátszott interjúrészlet formájában, hol pedig a saját szavaival. Az elején mindjárt „elénekelte” (azért az idézőjel, mert azért ez inkább cukiság és bemelegítés volt) a Looky, looky című dalát a hetvenes évekből. Ezt valóban ő énekelte eredetiben is, nekem az idei Eurovízió San Marino-i indulója okozott hasonló flasht, bár most 2019-et írunk. Hiába, nincs új a nap alatt. Íme eredetiben:

Egy jó kis táncolós diszkóestre készültünk – ezt maradéktalanul meg is kaptuk. Belefért még néhány megható pillanat is + a 80-as évek legjobb diszkóslágerei – az igényesebb fajtából. Három gyönyöés csodálatos hangú énekesnő és egy kiváló énekesfiú (bizonyos Simon) prezentálta Donna Summer, Irene Cara, Limahl, Phil Oakey, Kenny Loggins, a Blondie, a Daft Punk és a Berlin világslágereit, amelyekből a közönség szórtan ismert egyet-egyet. Ki ezt, ki azt. Volt, aki semmit, és ezért a koncertet inkább telefonon keresztül nézte (szokásos morgásaim következnének itt ezzel kapcsolatban, de ettől most eltekintek).

A jó zenei producer és zeneszerző arról ismerszik meg, hogy megtalálja a legtehetségesebb, sztárnak alkalmas énekeseket, hogy közösen úgynevezett örökzöldeket hozzanak létre. A fent említett világsztárok egytől egyig különleges hangú és kisugárzású előadók és a dalok is erősen megmaradtak az utókornak. Néhány példával illusztrálva: Together in Electric Dreams (a szerző személyes kedvence, ezt meglepően kevesen ismertek a teremben), a Call Me, a Hot Stuff, a Love To Love You Baby, a Flashdance, a Végtelen történet és a Top Gun betétdalai, az Éjféli Expressz és A sebhelyesarcú zenéje és még sok más menőség.

Jutott hely még két megemlékezésnek is: bár távolinak tűnik, mégis csak néhány év telt el azóta, hogy Moroder két barátja is eltávozott: David Bowie-ról a Becstelen Brigantik című Tarantino film egyik ikonikus jelenetében elhangzó Cat People-lal (Bowie eredeti hangjával felvételével plusz egy kis élő rásegítéssel a zenekartól – természetesen Moroder-szerzemény), Donna Summerről pedig egy késői, élő fellépésével emlékezett meg.

A történelmi hűség kedvéért soroltam fel a slágereket, mert bár ezeket minden nap halljuk, sokról mégsem tudjuk, hogy ezeket – amelyek olyan természetesen egybeforrtak a mindennapjainkkal – ez a bácsi írta.

Nevezhetnénk ezt az estét hakninak is, hiszen eredetiben két bejátszott felvétel hangzott el, amúgy pedig a négy kiváló session-énekes énekelte a slágereket, és egy remek zenészekből álló zenekar pedig az eredeti verziókhoz híven játszotta el a dalokat. A bácsi – Giorgio –, akinek nevét többször is ütemesen skandálta közönség, pedig eldídzsézgetett a saját különbejáratú pultjában.

Azt nem gondolnám, hogy egy ilyen, így felépített turnénak a célja csupán pénzszerzés volna... A zenekar az énekesekkel viszonylag nagy létszámú, és sok egyéb költség is van. Giorgio Moroder dalait minden nap játsszák a világ összes rádiójában – a befolyó jogdíjakból bizonyára fényesen megél. Viszont boldogan ünnepeltette magát, szívesen felidézett emlékeket – szerencsére a még mindig olasz akcentusos angolját kiválóan lehetett érteni, és örült annak, hogy két órán át szórakoztatta az Arénában egybegyűlteket.

Ha egy „hakni” ilyen, akkor legyen ilyen: remekül szórakoztunk, és jó volt időutazást tenni a nyolcvanas évek zenei világába – amiről Papp Szabi mondása jut eszembe (amit egyszer a túlhájpolt kilencvenes évek kapcsán mondott): A kilencvenes évekből (értsd: a zenékből) egyvalami hiányzik: a nyolcvanas évek!

Pontosan így gondolom én is.

Giorgio Moroder, nosztalgia, diszkó slágerek, Aréna

 

 

Szólj hozzá!


Milyen volt a koncert? Kijött a Sum 41 legújabb dala és klipje

Milyen volt a koncert? Kijött a Sum 41 legújabb dala...

Az “A Death In The Family” című dal a zenekar közelgő albumára, az “Order In Decline”-ra fog felkerülni, mely idén július 19-én jelenik meg.
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Jótékonyság, világzene, fotóalbum, szülinap – így ünnepli a 10. évet a Kobuci

Azt már megtapasztaltuk, hogy idén MINDENKI ̶t̶á̶n̶c̶o̶l̶ ünnepel: 5-55-ig minden szám megtalálható a repertoárban, a Kobucival is elszaladt az idő: immáron 10 éve várják Óbuda egyetlen szabadtéri szórakozóhelyén a népeket.

Erre számítsatok a Hősök tere környékén a Szabadságkoncert miatt

Forgalomkorlátozás lesz vasárnap a Hősök tere környékén a Szabadságkoncert miatt, több utat azonban már csütörtök estétől lezárnak, és a BKK egyes járatai is terelve közlekednek.
Koncert.hu már a mobilodon is!
Koncert.hu Android alkalmazás Koncert.hu iPhone alkalmazás
Új koncertek
Magnum Mysterium
Magnum Mysterium
Székesfehérvár 
Átok és Áldás
Átok és Áldás
Székesfehérvár 
BŐ SZEKUND
BŐ SZEKUND
Székesfehérvár 
Velencei Visszhang
Velencei Visszhang
Székesfehérvár 
MAGOR
MAGOR
Budapest