Görögh Atus: Az a hír járja, hogy nehezen tudnak rávenni egy efféle beszélgetésre, de akkor most mondhatjuk, hogy szerdai események miatt előbújtál a barlangodból?

Szűcs Mihály: Kénytelen voltam... Ez olyan dolog, ami mindenkit érint. A zenei piac hihetetlen összefonódással működik: zenészek, szervezők, menedzsmentek és marketing cégeken keresztül a vendéglátástól egészen a legfontosabbig, a vendégig.

GA: A szigorításokkal egyetértesz? Sokan elmondták a véleményüket, ezek között vannak kételkedő, megosztó hozzászólások is.

SZM: Az egészség a legfontosabb – ez nem kérdés. Azt gondolom, egy ország vezetése nagyon nagy felelősséggel jár. Én személy szerint nem szeretek olyanról véleményt alkotni, amihez nincs meg a kellő tapasztalatom és szaktudásom. Egy ország vezetéshez például még nincs :) Azt gondolom, egy ilyen egészségügyi helyzetet nem szabad a politizálásba belekeverni.

GA: Ti mit csináltatok az elmúlt 48 órában, ebben a káoszban?

SZM: Kollégáimmal minden probléma megoldására készítettünk több verziót. A hét elején már megkezdtük az előkészületet a közönség tájékoztatásáról. A jegyrendszer vezetője összeszedte az azonnali infókat. A Barba Negra másik vezetője, Csilla az esetleges pénztári jegyvisszaváltásokat intézte és az infóvonalas telefonkezelőket igazította el. Programigazgatónk, Pócsi István megkezdte az egyeztetéseket a koncertekkel kapcsolatban, április 19-ig minden program dátummódosítása elő lett készítve. Mikor a bejelentés megtörtént, szinte másodpercre pontosan minden csatornánkon azonnal tudtunk tájékoztatást adni. Utólag is köszönöm nekik a munkájukat, mert az első 12 óra nagyon kemény volt.

GA: Hogyan érintenek titeket ezek az intézkedések?

SZM: Mint mindenkit: veszteséggel. És ez nem csak anyagi veszteség. Aki ezt úgy szereti csinálni, ahogy mi, akkor tudja, érzelmileg is nagyon nehéz. Nehéz végignézni, hogy a vezető kolléganőm könnyezik. A dogozóink, akik a barátaink is, a vendégeink, a zenekarok – rajtuk láttam az első reakciókat. Mindenkinek annyit mondtam, hogy érzelemből nem szabad most semmit sem mondani. Higgadtan, megalapozottan kell a munkánkat folytatni. Mindenkit tájékoztassanak és végezzék el a feladataikat, ahogy megterveztük... A veszteségeinket nem ma kell felmérni – a veszteségek sajnos stabilan itt maradnak, s ez a nehéz időszak az egész 2020-as évet be fogja árnyékolni. Egy ilyen intézkedés nem csak annyi időt érint, ameddig a korlátozás van: több hónap kell utána, hogy talpra álljon a zenei piac. A jegyvásárlási kedv... Nagy kérdés az is, mennyien maradnak talpon, ki éli túl gazdaságilag a tilalmi időszakot és annak következményeit.

GA: Mit szerinted a járható út ebben a helyzetben?

SZM: Azt gondolom, példát kellene mutatnunk a zenei piacon. Minden helyszíntulajdonosnak és zenekarnak össze kellene fognia. Figyelmesnek kell lennünk egymással és segítséget nyújtani annak, aki gyengébb lábakon áll – és emiatt kilátástalan helyzetbe kerülne. Ilyenkor nem az a fontos ki a nagyobb helyszín, fesztivál vagy zenekar. A sikeresség fontos, persze, de ma szerintem a segítségnyújtás és az együttgondolkodás a legfontosabb.

Egy ilyen helyzetben nagyon nehéz önerőből megoldani a nehézségeket. Nem tudom, milyen megoldásokban lehetne gondolkodni... Az biztos jó lenne, ha ez az ágazat mindenkit érintően kapna segítséget. Zenészek nélkül nincs koncerthelyszín. A rendezvények (klub, szabadtér, aréna, fesztiválok stb..) munkahelyeket teremtenek, nagyon sok embernek biztosítanak megélhetést. Emellett az italgyárak, a nagykerek... – sorolhatnám még, mennyi ágazatot érint.

Ha nem kap segítséget ez a piac, akkor évek is eltelhetnek, mire valamilyen szinten talpra áll. Fontosnak tartom, hogy most mindenki tartson össze. Mindenki fontos szereplője ennek az ágazatnak. A vendégeinknek is szüksége van a zenére, a kikapcsolódásra. Szükségesnek tartom egy olyan szakmai párbeszéd létrejöttét, ahol jelen vannak a szereplők és azok, akik ezt a segítséget esetleg meg tudják adni, hogy közösen kidolgozzák a segítségnyújtás kereteit. Figyelni kell arra, hogy sok koncert átcsoportosítása ne okozzon túlkínálatot, mert az negatívan befolyásolhatja a rendezvények sikereit, erre sajnos a közönségnek sem lesz pénze. Most nem szabad önzőnek lenni.

Szerintem az is nagyon sokat segítene, ha az egészségügyi helyzet javulása után – ha a szakemberek úgy érzik–, enyhítsenek a tiltásokon (pl. létszámemelés zárt és nyitott helyen), mert ezzel már sok helyen újraéledezhetne a működés, ami a munkahelyek megmentését is jelentené. Hangsúlyozom: természetesen csak abban az esetben, ha az egészségügyi helyzet ezt engedi.

GA: Egyes zenészek azt nyilatkozták, hogy egy másodperc alatt vesztették el a munkájukat, mi a véleményed?

SZM: Én mint helyszínt adó és mint zenekari menedzser, sajnos nagyon közelről tudok erről véleményt alkotni. Láttam sok kommentet az emberektől, elég változó hozzáállással ezzel kapcsolatban. Vannak szerencsésebb karriert befutott zenekarok, akiknek van tartaléka, de ez nem jelenti azt, hogy a "zsebükben kotorászva" véleményezzük őket. Viszont vannak olyanok is, akik még a pályájuk elején tartanak, vagy éppen most van lemezbemutatójuk, klippremierjük, turnéjuk, s arra számítottak, hogy most megtérül az elmúlt 1-1,5 év munkája – ez most teljesen összeomlott. Ennek az ágazatnak ott vannak a portásai és a pultosai, akiknek azonnal megszűnt a munkája – reméljük, csak átmenetileg. Családos emberekről beszélünk, akiknek ez nagy veszteség, és nem látom, hogy ki segítene nekik.

GA: Szerinted milyen következmények várhatók?

SZM: Ez eléggé öszetett kérdés. Nem tudjuk, mikor vonják vissza a rendeletet. Azt észre kell venni, hogy olyan rendezvényeknél, amelyek belépősek, nagyobb veszélynek vannak kitéve. Úgy fogalmaznék, hogy február közepe-vége óta a jegyvásárlási kedv rohamosan csökkent. A mai nap nullának mondható. Addig, amíg nem lehet megmondani, meddig áll fenn ez a helyzet, a vásárlók nem fognak jegyet venni. A rendezvények ezzel nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. Ha a megrendezési dátum közel lesz a rendelet visszavonásának dátumához, az attól lesz nehéz, hogy rövid idő áll rendelkezésre a jegyértékesítésre. A másik pedig, ha Európában több ország (Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország, ahol a járvány nagy számokat mutat és sokkal nagyobb a veszély, mint nálunk) úgy dönt, hogy a „giga” fesztiválokat nem rendezi meg, akkor nagy a valószínűsége, hogy a tengerentúli zenekarok nem jönnek át Európába, így hozzánk sem. Ezzel sok rendezvénynek a fellépői tartalma gyengül. Előfordulhat, hogy aki külföldi vendégekre is „berendezkedett”, az nagyot bukik, mert idén biztosan meredeken zuhan a jelenlétük. Én azt gondolom, ahogy már említettem, ennek a következményét még akár egy év múlva is érezni fogjuk.

Biztos vagyok benne, hogy  most minden helyszín, ahogy mi is, azon dolgozik, hogy a vendégek – a lehetőségekhez mérten – minél hamarabb visszakapják a koncertélményeiket és a baráti társaságukat.

 Felmérik, mekkora kár érte/éri a magyar könnyűzenét – töltsd ki a kérdővet, ha érintett vagy!