A szövetség fő céljai közé tartozik többek közt a hazai zeneipar összefogása, támogatása, helyzetének javítása;a hazai zenészek egzisztenciális, jogi és szociális helyzetének javítása; az NKA által támogatott Hangfoglaló Program fenntarthatóságának biztosítása; a jogosultak internetes felhasználásokból származó bevételeinek növelése; a rádiós zenei kvóta finomhangolása (akármit is jelentsen et – aszerk.), a magyar zene részarányának növelése a hazai piacon és egyéb médiákban, beleértve a streaming szolgáltatásokat is; a koncertbelépők, jegyek áfájának csökkentése; szakmai együttműködés a filmiparral; részvétel az iskolai és tehetséggondozó zeneoktatás reformjában; illetve a hazai zeneipar szakmai képviselete az egyes közigazgatási szervek, valamint a közönség irányában.
A Music Hungary Szövetség egyfajta "könnyűzenei ernyőszervezet", amely műfaji kötöttségek nélkül képviseli a szakmát az állam, a piaci szereplők és a média irányába. Éves nagyszabású konferenciájukon – ami egyébként a FesztEger! farvizén május végén az egri Bolyki-völgyben kerül évről évre megrendezésre; az idei esemény oldalán még nincs híre halasztásnak vagy lemondásnak – a szakma képviselői mondják el véleményüket az aktuális helyzetről, és próbálnak közösen megoldást találni a felmerülő problémákra.
A felmérések alapján a magyar zenészek jövedelmük több mint 60 százalékát az élőzenei fellépésekből szerzik. Másik fontos bevételi forrásuk a koncerteken és a vendéglátóhelyeken háttérzeneként elhangzott számok után kapott jogdíj, ez bevételük további több mint 15 százalékát teszi ki. A nyilvános helyek bezárása, a zeneszolgáltatás megszűnése miatt ez az összeg is kiesett. "Várhatóan a zenészeknek így jövedelmük több mint 70 százaléka fog hiányozni a következő hónapokban" – olvasható a közleményben.
A most közzétett hatoldalas kiadványból egyértelműen látszik, hogy nagy a baj a szektorban, és ez nem csak a zenészeket, hanem a háttérembereket, illetve a vendéglátást is érinti. Éppen ezért állítottak össze egy csomagot, ami tűzoltásként szolgálna a kialakult helyzetben. A teljes anyag megtekinthető az alábbi címre kattintva:
A koronavírus-járvány hatása az előzenei- és a fesztivál-szektorra
Idézünk néhány javaslatot a tanulmányból:
- A közmédia sugározzon és rendeljen meg több magyar zenei tartalmat, így segítve a számára és stratégiailag fontos szektor túlélését.
- Javasoljuk a magyar zenei kvóta 10-15% százalékpontos megemelését a rádiós zenei kvóták esetében. (E kettő nem új dolog, itt már írtunk hasonló "követelésről".)
- Élő virtuális koncertek támogatása.
- Zenészek online, digitális platformokon való megjelenésének támogatása (pl. YouTube, Spotify).
- Jogdíjak személyi jövedelemadó-mentessége 2020-21-ben.
- Vendéglátóhelyektől várható jogdíjkiesések kompenzációja.(Ez meg azért érdekes kérdés, mert az Artisjus március 20-án azt közölte, hogy április végéig lemondanak a vendéglátóiparból származó gépzenei és élőzenei jogdíjaikról a szerzők, előadók és kiadók/MTI – aszerk.)
Természetesen mi is – hiszen a saját bőrünkön is tapasztaljuk – tisztában vagyunk azzal, hogy ez a járvány szinte minden szektorban válsághelyzetet okozott, de többször leírtuk: ez egy zenei oldal, mi ezt a szegmenst követjük jobban figyelemmel, noha természetesen nem vagyunk vakok a társadalom többi rétegének és szakmájának a gondjaira, de azoknak is nyilván megvannak a megfelelő képviseleti fórumaik.
Nagyon drukkolunk, hogy a zenei szakma eddig külön-külön megnyilatkozó képviseleti fórumai egyszer csak megtalálják egymást, mert egy ideje már tudjuk, hogy egységben az erő, meg azt is, hogy mi történik a gyerekkel, ha sok a bába. Mindazonáltal csak üdvözölni tudjuk, ha a különböző szervezetek bábáskodása mellett megszületik valami olyan dolog, ami segít túlélni a zeneiparnak ezt a leállást, amely a szövetség adatai szerint 36 ezer dolgozót érint – azt talán mondanunk sem kellene, hogy meglehetősen érzékenyen.
És még egy fontos dolog: azt már többen több helyen (mindenhol) leírták, hogy a világ a járvány után nem lesz többé ugyanaz, mint ami volt. Elméletileg sok mindenre rájöhetünk ebben a krízishelyzetben, amit aztán az újrainduló életünkbe beleépíthetünk korrekcióként. Egy ilyen panel lehetne például a közönség maximális tisztelete és szeretete, mind a zenészek, mind a rendezvényszervezők részéről, s annak felismerése, hogy szükségünk van egymásra, a nézőnek az élő zenére – és viszont még inkább. Ennek első lépéseként nézzétek meg, hogy kedvenc zenekarotok, fesztiválotok, koncerthelyszínetek miként kommunikál veletek a karantén alatt, sok minden kiderülthet ebből.
Ma egyébként Orbán Viktor azt jelentette be, hogy a kormány kétezermilliárd forintnyi kamat- és garanciatámogatott hitellel segíti a kiemelt nemzetgazdasági ágazatok újraindítását. Ide sorolta a turizmust, az egészségipart, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, az építőipart, a logisztikát, a közlekedést és a kreatív ipart.
Van elképzelésed arról, mennyi 17,5 BILLIÓ forint? Na, ennyit szánnak a németek a művészeti élet megsegítésére
Németország kidolgozott egy megdöbbentő összegű, 50 milliárd eurós támogatási csomagot a művészek és a kulturális vállalkozások megsegítésére – állva hagyva a többi országot...
A zenészek túlnyomó többségét kihagyták a streaming bevételekből
A jövedelem nélkül maradt előadóművészek segítséget kérnek az Európai Bizottság elnökétől, akinek támogatására az online zeneszolgáltatásból származó bevételek méltányos megosztásában is számítanak.
Állítólag júniusban tetőzik a járvány – ezek a fesztiválok érintettek
A kormányinfón elhangzott, hogy előreláthatóan június-júliusra várható a járvány tetőzése. Ez ultra rossz hír mindenki számára, azoknak pláne, akik abban reménykedtek, hogy viszonylagos biztonságban vannak a rendezvényeik mondjuk márciushoz képest.
Music Hungary Szövetség, járvány, válság, javaslat, könnyűzenei szektor, 2020
Szólj hozzá!