Ha kifejezetettn a Spotifyt nézzük – a Hamu és Gyémánt cikkírója szerint –, a (szeptember 30-ig tartó) előző három hónap alatt elérték a 320 millió havi aktív felhasználót, akikből 144 millióan elő is fizettek az alkalmazásra. A harmadik negyedév összesített bevétele 2,29 milliárd dollár volt (nagyjából 700 milliárd forint), ami 14% -os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, és 5%-osat a második negyedévi 2,22 milliárd dolláros összeghez képest.

A járvány okozta válság miatt azonban egyre többen elégedetlenek a stream szolgáltatók által fizetett jogdíjakkal. Most közzétették egy viszonylag frissen alakult amerikai érdekvédelmi szervezet, a Union of Musicians and Allied Workers petícióját – írja  Dalszerző.

A Justice at Spotify című petíció a követeléseket három fő téma köré csoportosítja:

Fizessetek!

Streamenként legalább egy cent (vagy ennek megfelelő helyi valuta, vagyis pl. 3,15 forint) járna a művészeknek jogtulajdonosoknak.

“Sokan azt mondják, hogy ez nem fér össze a Spotify jelenlegi gazdasági modelljével. Mi éppen azt követeljük, hogy ezt a gazdasági modellt úgy határozzák meg, hogy a művészeknek méltányos fizetség jusson. Ha a modell ezt nem teszi lehetővé, akkor el kell vetni” – írják.

Követelik továbbá a felhasználó-központú felosztási modell bevezetését. Emellett évek óta egyre többen állnak ki, és egy friss közvélemény-kutatás szerint a felhasználók fizetési hajlandóságát is növelné a bevezetése.

Átláthatóságot!

A petíció követeli a “zárt ajtók mögött kötött szerződések” nyilvánosságra hozatalát, a Spotify gazdasági struktúrájának átláthatóvá tételét (hiszen nemcsak a felhasználói előfizetésekből, hanem több más forrásból is származik bevétele a cégnek), valamint a payola gyakorlatának felszámolását.

A payola kifejezés azt takarja, hogy a kiadók fizetnek a rádiós DJ-knek, szerkesztőknek egy dal lejátszásáért. Az illegális gyakorlat ellen az ötvenes évek óta küzdenek a hatóságok az Egyesült Államokban, de sokan tudni vélik, hogy kifinomult, titkolt formában máig él. Egy forrás szerint egy néhány tízezer követővel bíró playlistre 2000 dollárba kerül felrakatni egy számot, a legnépszerűbbekre akár 10,000 dollár is lehet (0,5-2,7 millió forint).

Ennél a pontnál szerepel az a követelés is, hogy mindenkinek a nevét fel kell tüntetni és kereshetővé kell tenni, aki egy hangfelvétel létrejöttén dolgozott.

Ne harcoljatok a művészek ellen!

Ez az amerikai jogdíjemelés elleni fellebbezés visszavonását jelenti.

A petíciót 48 óra alatt több mint tízezren írták alá, köztük olyan ismert zenészek, mint Thurston Moore, Saul Williams, Ezra Furman és mások.

A zeneipar hozzáállását a dologhoz így foglalták össze a petíció elindítói:

“Lényegében azt a választ kapjuk, hogy ti csak zenészek vagytok, nem értitek a dolog üzleti részét. De éppen az a probléma, hogy a zenészek kimaradnak az üzleti ügyek megtárgyalásából, mindig utolsóként gondolnak ránk, amikor a feltételeket és a pénzügyeket megbeszélik.”

Végül is, tényleg minek képzelik magukat... Hiszen ők mindössze a rájuk épülő gigantikus pénzgyár egyszerű napszámosai...

Egyébként mindez nem csak amerikai probléma: áprilisban, amikor csak Európa-szerte több mint félmillió előadóművész és családjuk jövedelme szűnt meg szinte egyik napról a másikra, az európai közös jogkezelő szervezetek levélben kérték az Előadóművészek Szolidaritási Alapjának létrehozását az Európai Bizottság elnökétől. 

„Teljes képtelenség, hogy a zenészek túlnyomó többségét kihagyták a streaming bevételekből, és hogy családjaik nem támaszkodhatnak az internetes jövedelmekre”

– fogalmaztak a közös jogkezelők levelükben, amelyben leszögezik, hogy a legnagyobb, gyorsan növekvő és hamarosan talán az egyetlen bevételi forrást jelentő internetes muzsika a zeneipar bevételeinek akár 80%-át is elérheti.

A zenészek jelentik a teljes zeneipar alapját, amely a világjárvány időszaka alatt csúcsbevételt termel a streaming vállalkozásoknak. Az előadóművészek azonban ebből semmit, vagy csak nagyon keveset kapnak.

Most október van, nem leljük nyomát, hogy létrehozták volna ezt a bizonyos szolidaritási alapot.

A magyar zenészek az élőzenés fellépésekből szerzik jövedelmük több mint 60 százalékát

Az ABBA egykori tagja, Björn Ulvaeus felszólalt a zenészekért