Népzenei inspiráció a kortárs magyar zenében - Sinfonietta

Selmeczi György szerzői estje a Hagyományok Házában

Sinfonietta - Népzenei inspiráció a kortárs magyar zenében
Selmeczi György szerzői estje a Hagyományok Házában

Műsor

I.
Három dal népi szövegekre
Fehér László
Mária-énekek
Hajnal – Stabat Mater In honorem Petri Korniss

II.
Cantiones de Sancto Ladislao Rege
Kodály Zoltán kalandjai
Sinfonietta

Közreműködik:

Kele Brigitta – szoprán
Kiss Borbála (mezzoszoprán), Csapó József (tenor), Pintér Dömötör (basszus)
Canticum Novum Kamarakórus – Török Ágnes
Alba Regia Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Selmeczi György

Vélhetően egyetlen nemzet sincs Európában, melynek zenéjét, zenei közéletét-közérzetét ennyire látványosan – írhatnánk – regényesen meghatározná a saját népzenei hagyományához való viszonyulás, mint a magyar. A zenei alkotás egész fordulatos történetét és identifikációját át- meg átszövi a népzenei hagyomány folytonos jelenléte, „kísértése”, zenei önképünk konfliktusai, a szakmai és etikai dilemmák végtelen sora. Látjuk a 19. század vívódásait, a 20. első felének nagyszerűségét, Kodály és Bartók teremtő munkásságát, s annak máig ható szuggesztióját. És látjuk a háborút követő korszak pusztító (kiheverhetetlen?) hatását, a magyar muzsikusok oly gyakori szorult helyzetét, megalkuvásaikat, helytállásukat. És látjuk a népzene újabb keletű kultuszát, társadalmi beágyazódását, „sikertörténetét”.
Látjuk a kortárs magyar zeneszerzés folytonos útkeresését, rendkívüli mesterségbeli felkészültségét, és látjuk mondandójának, formanyelvének, stílusának bizonytalan vonásait, elkötelezettségének relativizmusát.

A Hagyományok Háza fontos zenetörténeti pillanatban indítja útjára koncertsorozatát, melynek során képet kaphat – és közönségének képet kínálhat – a népzenei inspiráció szerepéről a kortárs magyar zeneszerzők munkásságában. Felismeri-e a velünk élő magyar zeneszerzés a népzenei inspirációban rejtező lehetőségeket? Felteszi-e magának a már-már közhelyszerű kérdést: szolgálja-e európai kötődésünket a népzenei inspiráció, vagy ellenkezőleg, kirekeszt? És hogyan dönt?
Hogyan folytatódik a Magyar rapszódiák, a Páva-variációk, a Táncszvit, az Ecseri lakodalmas, Veress Threnosa vagy a Ligeti-fúvósötösök által megjelölt történet?