Becslésük szerint minden egyes fesztiválra el nem költött forint körülbelül 7 forintot von ki a gazdaságból a tovagyűrűző hatások miatt, így ha az idei fesztiválok elmaradnak, akkor az emiatt a magyar gazdaságból kieső jövedelem akár a GDP közel 1%-át is elérheti.
Magyarországon évente több mint háromezer fesztivált rendeznek, ezek közül a leghíresebb, legnagyobb, leglátogatottabb rendezvények a könnyűzenei fesztiválok. A zenészek az élőzenei fellépesekből szerzik zenéhez köthető jövedelmük legalább felét, az élőzenei fellépések nagyrésze pedig a nyári szezonra tehető, innen már csak egy kis lépés, hogy a nyári fesztiválszezon a zenészek és a zeneipar legfőbb bevételi forrását jelenti. De a ma bejelentett korlátozással jövedelem és munka nélkül maradt a fesztiválszektor több ezer foglalkoztatottja – a színpadok építőitől a zenészekig és a programszervezőkig. Plusz: nemcsak a fesztiválok dolgozói maradnak hoppon, hanem a fesztiválokhoz kapcsolódó szállásadó és vendéglátós vállalkozók is: országszerte tehát komoly bevételkieséssel lehet számolni a turisztikai szegmensben.
A Music Hungary Szövetséggel együttműködve a HÉTFA Kutatóintézet úgy becsüli, hogy az évre előrejelezhető összes fellépés 70%-a marad el a március elejétől szeptember végig tartó időszakban. (Szerintünk ez a végére kicsit több lesz... - aszerk.) Ha az egész élőzene-iparág bevételeit tekintjük, a 70%-os csökkenés mintegy 28 milliárd forint közvetlen bevételkiesést jelent a szektorban. (Ebből a bevételből éltek eddig a fesztiválok közvetlen közreműködői – például a szervezők, az építők, a hangosítók és a zenészek.) Legalább ekkora bevételt jelent a helyszíni étel- és italfogyasztás: a magyar fiatalok 2019-ben átlagosan napi 10 ezer forint költőpénzzel készültek a fesztiválokra.
Lehet azt mondani, hogy ennyit (szor fesztivál) spóroltatok idén, srácok, de ez a hatalmas összeg a vállalkozók kasszájából is hiányozni fog – ők is ebből élnek. Most vitatkozhatunk azon, hogy mi mennyibe kerül egy fesztiválon, megérdemlik meg minden, de akkor még csapjuk hozzájuk a külföldieket, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium egy korábbi felmérése alapján az országba látogató turisták 10-12 százaléka a fesztiválok miatt érkezett eddig, ráadásul a költési hajlandóságuk többszöröse a hazai fesztiválozóknak.
Szóval, ez nagyon-nagyon sok pénz. Ha az idei fesztiválok elmaradnak a nyáron, az emiatt a magyar gazdaságból kieső jövedelem akár a 442 milliárd forintos összeget is elérheti.
Ahogyan a turizmus sok más szegmensének is, valószínűleg a fesztiválszféra szereplőinek is időre és támogatásra lesz szükségük ahhoz, hogy az eddigiekhez mérhető működéshez visszatérjenek a válság után. Elképzelhető, hogy sok fesztivál segítség nélkül nem él túl egy kieső szezont. De azoknak is lesznek nehézségeik, akik valamilyen halasztással vagy szerencsével meg tudják oldani a fesztivál megtartását...
Az írás részletesen taglalja a témát + grafinok és további linkek – ide kattitntva elérhető.
Volt a cikknek egy bekezdése, ami azt taglalja, hogy mi, fesztivállátogatók mivel segíthetjük kedvenc fesztiváljainkat. Őszintén szólva – és ezzel biztos csak mi vagyunk így, akik nap mint nap leírjuk ezt a lécci, ne kérd vissza a jegy/bérlet árát dolgot –, kezd tele lenni a hócipőnk azzal, hogy miközben mentjük a saját és családunk életét, folyamatosan azzal kellene foglalkoznunk, hogy másokkal mi van... Persze, ilyenkor jön a szolidaritás és az empátia meg a sok kicsi sokra megy, de amikor arról olvas az ember, hogy vannak országok, amelyek igen komolyan veszik ezt a dolgot, és szinte leírhatatlan nagyságú összegekkel segítik a szektort, akkor kicsit elveszti a motivációját az ember...
A mai nap egy gépkarabéllyal leadott sorozat volt a magyar zene- és fesztiváliparra, mely utóbbi kifejezések mögött rengeteg ember és rengeteg kreatív vagy éppen monoton munkával töltött óra van, volt, már ami a szervezést illeti, s több ezer törölt munkaóra, már ami a teljesítést illeti – a másik oldalon meg ott van több ezer kanapéra szorult fiatal vagy örökifjú (lsd. képünkön), akik mint a megváltást várták kedvenc fesztiváljukat – immáron hiába.
A túlélési stratégiáját mindenkinek magának kell kiválasztania: az összefogás, az összetartás sokat segít majd, s ugyanezt az összefogást várja el a léket kapott koncert- és fesztiválhajó is a döntéshozóktól.
S ha már itt tartunk: a Bagossy Brothers Company június 19-re hirdetett kompos koncertje is elmarad, a Nagyon Balaton szervezői új időpontot próbálnak keresni a BAHART munkatársaival karöltve. Egyébként ez utóbbinak is rendkívül súlyos gazdasági veszteségekkel kell szembenéznie 2020-ban.
fesztiválok, zeneipar, fesztiválszezon, törlések, munkavállalók, élőzene, válság, padló
Szólj hozzá!