Minden évben izgatottan várjuk a fesztiválok bejelentéseit, mert olyankor általában örömködünk, hogy végre hazai színpadon láthatjuk néhány kedvenc külföldi bandánkat. Az izgalom idén is megvan, csak most már inkább belefájdul szívünk, ha meglátjuk a "közlemény" szót a posztban. Egy hónap karantén után már pontosan tudjuk, hogy ez semmi jót nem jelent... :(
Nem győzzük elégszer leírni, hogy a hazai zeneipar helyzete halmozottan hátrányos, ugyanis, míg a legtöbb európai országban konkrét dátumokkal szolgálnak a kormányzatok a tilalom fenntartására, addig itthon a határozatlan időre esküsznek honatyáink. Persze, mi is tudjuk, hogy egyikük sem lát a jövőbe (pedig most kifejezetten jól jönne)...
Cikkünk megírása pillanatában a cseheknél június 8-tól engedélyeznék a legfeljebb 50 fős családi, társadalmi és kulturális rendezvények megtartását... Németországban augusztus végéig biztosan nem lesznek tömegrendezvények. Franciaországban jelenleg július közepéig nem engedélyezik a tömegrendezvényeket, Ausztriában június végéig. Dániában májusban már engedélyezik az 500 fő alatti nyilvános rendezvényeket, nálunk ennyi ember nem számít tömegnek, nyilvána ttól függ, hol torlódik össze ennyi ember, mert más a szitu egy pinceklubban, és más egy elhagyatott repülőtéren. Mindezek még változhatnak, persze.
Azonban azt is tudni kell, hogy ez a csikicsuki a szervezők idegeit is felőrli, a pénztárcájukat pedig komolyan mínuszba ránthatja. Mivel a lekötött fellépők gázsijának egy részét (vagy az egészet) előre el kell utalniuk, a szerződések alapján csak abban az esetben van lehetőségük visszakérni, ha vis maior helyzetbe kerülnek. Ehhez pedig szükségeltetik a kormány által megadott konkrét dátum, ami megtiltja a rendezvények lebonyolítását a meghatározott időpontig.
Leegyszerűsítve: ha azelőtt jelenti be egy fesztivál a lemondást, hogy meglenne hozzá a hivatalos kormányhatározat indoklásként, rengeteg pénzt bukhat. Ez pedig hozza magával a jegyvásárló számára (jogosan) elfogadhatatlan "Nem áll módunkban visszatéríteni a jegyek árát készpénzben..." – mondatot.
Hogy minek kellett ez a hosszú felvezetés? Azért, mert a Rockmaraton mai közleménye gyakorlatilag arról szól, hogy még mindig nem tudnak semmit mondani a terveikről. Mint ahogy sok más fesztivál vagy szórakozóhely is hasonló posztokkal próbálja nyugtatni a saját közönségét több-kevesebb sikerrel. (Már aki egyáltalán posztol valamit...) És míg békeidőben nyugodtan mondhatjuk, hogy a háttérben zajló folyamatok minket kicsit sem érdekelnek, jelenleg az egyszeri koncert- és fesztiváljáró embert is rákényszerítik arra, hogy a dolgok mögé nézzen. Ezzel persze nem vagyunk kisegítve, és teljesen normális, hogy minden érintett fél a saját pénztárcáját igyekszik megóvni, míg a türelem egyre csak fogy. Viszont meg kell értenünk, hogy ebben az állóháborúban az esetek 99%-ában nem a szervező a főellenség, még ha bizonyos "pedig elsőre jó ötletnek tűnt"- akciók megvalósítása erre is mutat.
A közönség majd dönt a veszélyhelyzet elmúltával, kinek szavaz bizalmat, szerintünk annak, aki benne akar maradni ebben a bizalmi körben, annak nyíltan és empatikusan kell kommunikálnia (a fesztiválozók jelentős részének SINCS jelenleg munkája), még akkor is, ha egyéb tényezők miatt konkrétumot nem tud mondani.
Szólj hozzá!