A műfajok szerepe látványosan halványul. Az Epidemic Sound friss elemzése szerint a keresések és playlist-ek egyre inkább hangulatok, élethelyzetek köré szerveződnek, nem stílusok köré. A „focus”, „chill”, „late night”, „sad but ok” típusú címkék nemcsak marketingeszközök, hanem tényleges felhasználói logikát tükröznek. A Spotify adatai is ezt erősítik: a hallgatók nem műfaji hűség mentén navigálnak, hanem funkcionálisan használják a zenét – koncentrációhoz, pihenéshez, utazáshoz, vagy épp hangulatkezelésre. A „mit hallgatsz?” kérdés helyét lassan átveszi az, hogy „mire használod a zenét?”, ami nemcsak a playlist-kultúrát, hanem a dalok szerkezetét és a kiadói stratégiákat is átalakítja.
Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) megállapodott a Deezerrel az MI-vel készült felvételek kiszűréséről. A Deezer rendszere automatikusan jelöli az emberi közreműködés nélkül létrehozott zenéket, hogy a jogdíjak valódi előadókhoz kerüljenek. A tét nem kicsi: a platformra naponta több mint 60 ezer ilyen felvétel érkezik, ami már a teljes kínálat közel 40 százaléka. (MTI)
Ezzel párhuzamosan egyre látványosabbá válik a streaming árnyékoldala. A mesterséges intelligencia nemcsak eszköz, hanem kiskapu is lett: automatizált zenegyártás és botokkal generált lejátszások révén komoly összegek áramlanak ki a rendszerből. 2026 márciusában egy észak-karolinai férfi bűnösnek vallotta magát egy több mint 10 millió dolláros csalássorozatban, amelyben AI-val előállított zenéket pörgetett fel mesterségesen. Az IFPI ezt már iparági szintű problémaként kezeli, és a platformok – köztük az Apple Music és a Deezer – egyre komolyabb szűrőrendszereket fejlesztenek a manipulált streamek kiszűrésére (ld. a keretesünket). A Sony Music Entertainment közben több mint 135 ezer deepfake felvétel eltávolítását kezdeményezte. A jelenség nemcsak pénzügyi kérdés: miközben a streaming bevételek nőnek, egyre nehezebb pontosan megmondani, hogy a pénz mekkora része jut el valódi előadókhoz.
Mindezzel szemben, vagy talán éppen ezért, a fizikai formátumok nem tűnnek el. A vinyl és – kisebb mértékben – a CD eladásai stabilan nőnek, amit az IFPI és a Luminate adatai is alátámasztanak. A jelenség mögött nem puszta nosztalgia áll: a zenehallgatók egy része láthatóan értéket keres abban, ami kézzelfogható, birtokolható, és nem egy algoritmus által szervezett felületen létezik. De persze a streaming továbbra is a mindennapi zenehallgatás alapja marad.
Források: IFPI, Reuters, Spotify, Epidemic Sound, valamint nemzetközi zeneipari sajtó (The Guardian, The Verge, TechRadar).
streamingben, zenehallgatás, bakelit, AI, mesterséges intelligencia
Szólj hozzá!