Magic Mirror-sirató (Sziget 3. nap)

2013. augusztus 10.  ·   Fesztivál   ·  aszerk.

Úgy jártunk, mint Vivien Leigh: bekerültünk az elfújta a szélbe. Szaladtunk ki Szigetről ideje korán, mint akit kergetnek, ugyanis hosszú fesztiválos pályafutásunk során már megértünk pár bazinagy vihart, és nem kértünk belőle. Szóval, ez egy visszafogottan tartalmas beszámoló lesz.

Magic Mirror-sirató (Sziget 3. nap)

A !!! koncertjére értünk ki, és ez nem elírás. Mármint a !!!, ez a zenekar neve. Éppen egy hölggyel énekelt Nic Offer, ez utóbbi a mintás rövidgatyájában kísértetiesen hasonlított egy holland szigetlakóra. Őszintén szólva, azt hittem, felvitt a közönségből egy csajt viccből dalolni, de aztán kiderült, hogy a hölgy vendégzenész. Ekkor megnyugodtam, mert nem kell kihúzni a bakancslistámról: bármikor felléphetek egy európai nagyfesztiválon - bár bőven határérték alatt van a tudásom, mint tudjuk, ezek a határértékek nem sokat számítanak. (Megjegyzem, 3 éve felléptem a Szigeten, a Vurstliban koncertező zenekar vezetője cibált fel a színpadra, amikor észrevették, hogy magyarul éneklem velük a dalt.)

Mivel elfelejtettem bedrogozni a vitaminjaimból, kevés maradt a tegnapi keblemre mindenkivel-érzésből, így inkább átszaladtunk (eufemizmus: menni is alíg bírok) a világzeneire, mert a fesztblogos kolléganő azt mondta, hogy ott lép fel a legviccesebb zenekar, a Shutka Roma Rap. A mi sutkánkkal ellentétben azonban az ő Shutkájuk egy Szkopjével határos kisváros, ahol Európa legnagyobb roma közössége él, és ahol a roma a hivatalos nyelv. Rapperek minden sarkon teremnek, de szerintem ők az egyetlenek, akik mögött egy komplett macedón rezesbanda áll. Mi meg azok az egyetlenek voltunk, akik a küzdőtéren ácsorogtunk - egészen addig, amíg meg nem szólalt - egyelőre csak  zenekarral - Michael Jackson Billie Jean-je. Aztán megérkeztek a rapperek is - a -val mondát a rap-et, az vicces volt - először csak ketten, aztán öten, a matematikai sorozat végét nem vártuk meg, mert kezdődött a strandlabdaparti a nagyszínpadnál.

Ez volt eddig a legrövidebb event, mert alig pattantak egyet-kettőt az óriáslabdák - én is bele akarok ütni, én is bele akarok ütni - aki kapta, marta, és azonnal ráfeküdt. Gondolom, a szervezőknek is felszaladt a szemöldökük, mert mire a szigethimnusz véget ért, már egyetlen labdázót sem lehetett látni, nagy kék izéken fekvőt viszont számosat. Elég sokáig hasaltak ott, mert lassan engedtek le az óriáslabdák, úgy kell nekik.

A nagyszínpadot aztán elfoglalta egy egészen különös formáció, a jelenlevő német szigetelők nagy örömére: a Seeed. Életemben nem hallottam még róluk, és ezzel szerintem voltunk így jó páran. Viszont amikor 13-an (az itiner szerint 11-en, tehát kétvalakiből kettőt láttam) ellepték a színpadot öltönyben, nem lehetett figyelmen kívül hagyni őket, pláne az után, hogy napok óta félmeztelen férfi felsőtesteket lát mindenhol az ember lánya. Én mindig mondtam, hogy az öltöny öltöztet. Nos, ők egy híres berlini dancehall-kollektíva, és leginkább feldolgozásokat játszanak, s leginkább reggea-ben nyomják, ami nálam két szám után már tökegyforma, de elég jmeggyőzőek voltak, beleértve a koreográfiát is,

Itt térnék ki megint a szigetprogram kritikájára. Ha az otthon ölelő biztonságában vagy a dugóban araszoló autóban valamelyik csatornán meghallom ezt a zenét, legott ugrok egy állomást. De valahogy ha több tízezer, láthatóan igen boldog és felszabadult ember társaságában nézem és látom őket, egészen másképpen hat a dolog. Szóval, a tömeghipnózist mint szigetfaktort mindig számoljuk bele a kritikákba, és valljuk be, nem az számít, hogy a fotelban mit gondolunk erről az egészről, hanem az, hogy amikor kint vagyunk, mit érzünk. Jó, én is bírnám a Green Dayt, vagy újra imádnám a Faith No More-t - és sorolhatnám, de legyünk eggyel megengedőbbek, amikor leszarozni igyekszünk a Szigetet.

A nap nagy felfedezése volt, hogy én ismerem a Blurt. Deja vu: a romkocsmában fröccsöztünk, amikor megszólalt az első szám (Boys and Girls), ekkor többen felkiáltottak - velem együtt - hogy jé, én ezt ismerem, és kiszaladtunk a nagyszínpadhoz. Mondjuk, nem ragadtam oda, mert nem az én világom, de mivel a Sziget többi része töküres volt, azt hiszem, viszonylag sokan tomboltak a koncerten. Mondjuk egy egész szigetnyi ember...

Mer'hogy Falusi Mariann és barátai volt a Magic Mirrorban, s miután a  Csík zenekarral már alászaladtunk ennek a haverkodós dolognak, most nem akartuk kihagyni, mert Falusi Mariannak is vannak elég jó spanjai, olyanok, mint Lang Györgyi, Kulka János, Bíró Eszter... Csakhogy a dolog petit átverés volt, mert az énekesnő a mi szempontunkból a zenekarával lépett fel, attól még persze lehetnek barátok, csak a nézők szempontjából rossz az orientáció. Jól szólt, jó hangja van meg minden, de. Valaki magyarázza meg nekem, miért van az, hogy ha egy előadó maroknyi közönség előtt lép fel, és szinte baráti a hangulat, és jól érzékelhetően a magyar számok villanyozzák fel a népet, de azok nagyon, akkor miért nem efféléket énekel? Még meg is jegyzi, hogy üvöltve énekli a közönség a szöveget, majd vált egy Madonna-számra, utána meg a Foggy day in London town-ra... A továbbiakban EGYETLEN bepörgetős magyar szám sem hangzott el, pedig lett volna miből választani. Ha egy Madonna el tud sülni, nyilván egy Cserháti sem akkora gáz... Egyébként Lang Györgyi jelen volt - a nézők között.

És most engedjetek meg egy kitérőt. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy igen különleges sátor a Szigeten. Magic Mirrornak hívták, és igazi, gyögyörű cirkuszi sátor volt kívülről, nem holmi egyszerű ponyva, és belülről is csoda volt: vörös bársony borítás, bokszok, tükrök, kis kifutó - mintha egy lokálban lettél volna, de tényleg. A különleges atmoszféráját nem csak az enteriőr adta, hanem az is, hogy ez volt a "melegsátor", ami ellen az akkori óbudai polgármester, Tarlós István is felemelte a hangját. Ma már nem merne ilyesmivel próbálkozni, megjegyzem - és akkor is tufaság volt. A Magic Mirror azt sugallta, hogy legyél az, aki vagy, és fogadd el, ha mások mások - érezzük jól együtt magunkat. Olyan volt az egész, mint amikor a bohóc lemossa a sminjét, és nem bánja, ha meglátják az igaz arcát. Ez persze abból a szempontból totális képzavar, hogy a fellépők gazdagon sminkeltek voltak és komoly szetteket viseltek - flitteres-tollas estélyiruhákat -, és kivétel nélkül pasik voltak mind. A Magic Mirror legendás konferansziéja Lady Dömper - polgári nevén Petróczi Zoltán - volt. Úgy nézett ki, mint egy igazi díva, és úgy beszélt, mint egy igazi kocsis:) Nincs még egy showszereplő a Földön, aki ekkora szarkazmussal tudta lebuzizni a többieket, és minden nőcis manír nélkül vezette le úgy az esteket, hogy sírtunk a röhögéstől. A Magic Mirorr volt ebben az időben a legjobb bulihely a Szigeten, mert estéről estére remek társaság verődött össze, őrjöngve ünnepelték a fellépőket, és a revü után mindig kiváló zenét nyomtak a DJ-k, rendszeresen hajnalig roptuk. Ma már a Magic Mirror ugyanolyan sátor, mint a többi, egy lelketlen hodály, csak éppen szivárványszínű csíkot festettek a ponyva oldalára. Eltűnt a lokál, eltűnt Lady Dömper, és eltűnt az a hangulat, aminek egyszerűnek nem volt párja a Szigeten. Az történhetett, hogy a nagy népszerűség - a MM világhírre tett szert - kirúgta a kis sátor oldalát, és bővíteni kellett. Ráadásul a homoszexualitás mostanában egy túlfeszített és túlragozott kérdés, a maga természetességében sztem még Lady Dömper se buzizhatná le a kollégáit anélkül, hogy valamelyik melegjogi szervezet be ne perelné. Szóval, az a régi tükrös varázs már a múlté, a mai varietéről érdemben nem tudok szólni, mert nem láttam, de biztosan jól fogyasztható a menü, csak bizonyos ízek már örökre eltűntek belőle...

Még volt tervünk aznap estére, de tényleg elfújta a szél. Volt abban valami katasztrófaközeli, hogy félóránként bemondták, hogy jön a vihar, tehát amikor az első pöff megérkezett, ráparáztunk, és kihúztunk a Szigetről. Én már csak azt nem tudom, hogy fogom a gyereknek megmagyarázni, hogy a szekrényéből kilopott kedvenc kendőjét levitte a fejemről a szél, egyenest a Dunába...

Fotók itt!

-1. napi beszámoló
0. napi beszámoló
1. napi beszámoló
2. napi beszámoló

 


 

 

Szólj hozzá!


Gospelkórus énekel a királyi esküvőn

Gospelkórus énekel a királyi esküvőn

Meghan Markle-lal az amerikai zene is az angol királyi esküvők ősi ceremóniájának részévé válik. A szombati templomi szertartáson az amerikai...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Fesztiválok, amelyek a legtöbbet kínálnak a legkedvezőbb áron

A ShopAlike csapata elkészítette a 2018-as európai zenei fesztiválok rangsorolását, ezzel is segítve a fesztivál rajongónak kitalálni, melyik rendezvény felel meg leginkább az igényüknek – és persze pénztárcájuknak is. Mi kiegészítettük a felsorolást a legfontosabb adatokkal és a tavalyi hangulatvideókkal.

Pünkösdi királyság a Várban és a Várkert Bazárban

Hagyományőrző és búcsújáró szokások, családi és népzenei koncertek, kézműves foglalkozások, mesterségbemutatók és gasztronómiai programok a Várban,
Koncert.hu már a mobilodon is!
Koncert.hu Android alkalmazás Koncert.hu iPhone alkalmazás
Új koncertek