Lobenwein Norbert: 2021 nyarán már jó eséllyel lesznek tömegrendezvények

2020/12/19  ·   Interjú   ·  koncert.hu

Lobenwein Norbert nagyon sok mindennel, de alapjában véve mégis egy dologgal foglalkozik, fesztiválszervezéssel: a VOLT Fesztivál és a Balaton Sound társalapító-főszervezője, a Sziget Szervezőiroda egyik tulajdonosa, a MOL Nagyon Balaton és a STRAND Fesztivál társalapítója, az Akváriumot üzemeltető cég egyik tulajdonosa, a Road Movie program alapító-producere – mindemellett a Music Hungary Szövetség alelnöke. Mindez elég ok arra, hogy őt faggassuk a jövő nyarunkról.

Fotó: Hegyi Júlia Lilly

Aki most biztosat tud mondani a következő fesztiválszezonról, az finoman szólva látnok, mégis, van-e bármilyen dolog, ami nagyjából biztos a 2021-es nyárra?

Mondhatnám, hogy hozzá vagyok szokva a bizonytalansághoz és ahhoz, hogy folyamatosan újra kell tervezni... 2020-ban, amikor azt gondoltuk, hogy majd nyáron/majd augusztus 15-e után/majd ősszel minden jó lesz és mindent bepótolunk, abban biztosak voltunk, hogy 2021-re egy olyan évadot tervezhetünk, amilyet az elmúlt évtizedekben megszoktunk. Aztán október-november táján kezdtem elfogadni, hogy még ez sem vehető készpénznek. Mégis, ha arra vagy kíváncsi, hogy mit mutat az én varázsgömböm, most azt mondanám, 2021 nyarán már jó eséllyel lesznek tömegrendezvények, de nem hiszem, hogy mindegyik megvalósul, és amik igen, azok sem feltétlenül úgy, ahogyan megszoktuk.

Mire gondolsz?

Nézzük a tényeket. December közepénél tartunk. Ilyenkor már rendszerint publikus a fesztiválok line-upja, legalábbis pár headliner mindenképpen. Ilyenkor már  – egy normális évben – dübörög a jegyelővétel. Ez utóbbi elengedhetetlen ahhoz, hogy rentábilis, tervezhető legyen egy fesztivál. Ehhez képest idén a fesztiválszervezők zöméhez hasonlóan mi is úgy döntöttünk, hogy a programról idén nem beszélünk és a jegyelővételt se indítjuk el addig, amíg nem látjuk értelmét. Mert most biztosan nincs értelme, nem tűnik ideális karácsonyi ajándéknak egy bizonytalan sorsú fesztivál. Akkor indítjuk el a jegyeket, amikor a közönség már látja, hogy biztosra mehet, de legalábbis nagyobb az esélye annak, hogy megtartják a kedvenc fesztiválját, mint annak, hogy elmarad. Lehetetlen megmondani, hogy ez mikor lesz így, de március-április előtt nem látom realitását. Ebben az esetben utópiának gondolom, hogy azok a nagy fesztiválok a megszokott formában megvalósuljanak, amelyek jelentős számban nemzetközi turizmusra alapozva működnek.

A hazai piacon ilyen a Sziget és a Balaton Sound...

A kisebb és hazai közönséget célzó fesztiválok esélyei sokkal jobbak, de azt róluk se mondanám, hogy könnyű helyzetben vannak. Egyrészt a saját példámból tudom, hogy a VOLT esetében már majdnem kész a nemzetközi programunk, de tartok tőle, hogy ahhoz, hogy kellő számú jegyet adjunk el rá, nem lesz elegendő pár hónap. Amíg mondjuk egy német piacon a jóval nagyobb kereslet miatt rövid idő alatt is esélyes a telt ház, ez itthon egészen másképp néz ki. Mindezt tovább terheli a bizonytalanság, hogy a közönség 2021-ben, a járvány reménybeli elmúltával milyen számban akar, mer majd tömegbe menni, hányan lesznek beoltva  – és ez feltétele lesz-e a tömegrendezvények látogatásának? Szóval rengeteg a nyitott kérdés, továbbra is nehéz tervezni.

A Glastonbury és más nagy brit fesztiválok szervezői a közelmúltban arra szólították fel a brit kormányt, hogy nyújtson számukra biztosítékot, ha a leszervezett fesztiválok mégis és megint elmaradnának. Németországban és Ausztriában ez már gyakorlat, szemmel jól látható összegeket különítettek el a célra. Hogy áll Magyarország ezzel?

Mi a Magyar Turisztikai Ügynökséggel állunk kapcsolatban, a nemrég zárult, elmaradt könnyűzenei fesztiválok szervezőinek támogatását célzó pályázatot is az MTÜ kezelte. Ezt én koordináltam és az induló egyeztetésen Guller Zoltán vezérigazgató úr leginkább arra intette a jelenlévő kollégákat, hogy „felelőtlen” költekezéseket, ígéreteket ne vállaljanak 2021-re – éppen a sok bizonytalanság miatt. Érthető, hiszen a turizmus elmondhatatlan bajba került, mindnyájan látjuk a besötétített ablakokat a máskor telt házas szállodáknál, a takarítófényben úszó éttermeket... Ugyanakkor abban nincs vita, hogy a fesztiválturizmus az ágazat egyik motorja lett az elmúlt években. Ha nem szeretnénk, hogy földbe álljon, elengedhetetlen, hogy az előkészületekkel haladjanak a szervezők. Itt is különbséget kell tenni méret alapján. Kisebb eseményeket elő lehet készíteni különösebb kockázat nélkül – és ez cél is. Ugyanakkor egy bizonyos szint fölött csak akkor esélyes a fesztiválok léte, jövője, ha a szervezők időben elkezdenek dolgozni rajta, ez pedig költséggel jár. Szokták kérdezni, hogy mit csinálnak egész évben a fesztiválokszervezők? Az előkészítés fél-egy éves munka, egy komolyabb fesztivál szervezését nem lehet tavasszal elkezdeni.

Mennyire tartod jó megoldásnak, amit Fishing követ?

Lovasi Andrással beszélgettünk a döntésük előtt. Nekem nagyon tetszik, hogy az idei tapasztalatok alapján ők láthatóan rugalmasan terveznek és próbálnak mindenre felkészülni. Az ő esetük annyiban speciális, hogy a program magyar fellépőkből áll, akiknél 6-8 hónappal előre megoldható, hogy két dátumot tartsanak fenn a meghívottak. Ez egy nemzetközi turnénál elképzelhetetlen. A Fishing másik erőssége, hogy egy igen lojális közönség az övék, így ez a rugalmasság belefér náluk.

Akkor szerinted követendő a példájuk?

Nem gondolom, hogy erre a flexibilis tervezésre csak ők lennének képesek a magyar fesztiválok közül, de azt hangsúlyozom, hogy egy bizonyos méret felett ez viszont már ugyancsak nem megoldható. A VOLT, Sound, Sziget esetében én mást tartanék jó stratégiának, a Strand fesztivál augusztus végi időpontja miatt látok arra nagyobb esélyt, hogy ahhoz hasonlóan valósuljon meg, ahogyan terveztük. A külföldi sztárokat már lekötöttük, pontosabban szinte mindenkit áthoztunk a 2020-as programból, igyekszünk nem változtatni a koncepción. Megint más a helyzet a MOL Nagyon Balaton sorozatunkkal, amely 2013 óta minden évben tavasztól-ősz végéig milliónyi turistát vonz a régióba, nagyjából 30-35 eseménnyel. 2021-re úgy készülünk, hogy sokkal nagyobb fókuszt kapjanak a kisebb és egyben a járvány szempontjából tervezhetőbbnek tűnő, 500-1000 fő körüli nívós és hangulatos események, minifesztiválok a Balaton legszebb pontjain. Ezekből a korábbinál jóval többet tervezünk, a mostani cél 100 balatoni esemény 2021-ben.

Említetted, hogy a VOLT, Sound, Sziget esetében máson töröd a fejed. Elmeséled?

A korábban elmondottak miatt biztonságosabbnak éreznék egy olyan fesztiválsorozatot, amely nem a nemzetközi piacot célozza meg, és a fellépők terén is azt érzem, hogy 2021 főleg azoké a magyar zenekaroké, előadóké kellene, hogy legyen, akiket közel egy-másfél éve nem láttunk színpadon. Ha lehetne választani, én ebbe az irányba mennék, de rengeteg elköteleződésünk van már, ami miatt nem egyszerű változtatni. Azt remélem, tavasz elejére erről is döntést tudunk hozni.

Tudsz-e olyan fesztiválról, amely végleg feladta?

Szerencsére nem tudok ilyenről. A már említett, az elmaradt könnyűzenei pályázatok támogatását célzó pályázat során érdekes és pozitív tapasztalat volt számunkra, hogy a szervezők zöme óvatosan tudott tervezni, így a legtöbbjüket a bevallásuk szerint nem érte olyan szintű kár, ami miatt csődbe mentek volna és a pályázat a legtöbb esetben kezelte is a gondjaikat. Itt is éles a határvonal, hiszen a nagylétszámú cégek, amelyek sokkal nagyobb rezsivel dolgoznak és nemzetközi jelentőségűek, összehasonlíthatatlanul nagyobb bajba kerültek. Az elmaradt hasznot 2020-ban, azt hiszem, senki nem is hozza szóba. A cél a talpon maradás, a kollégák megtartása, az esély megteremtése a folytatáshoz.

Említetted, hogy ezt a pályázatot te koordináltad. Hogyan került hozzád a feladat ?

Még a járvány első szakaszában egyeztettem Rogán Antal miniszter úrral a válság okozta helyzetről, neki javasoltam, hogy a hazai klubok megmentése céljából fontos volna egy mielőbbi pályázat elindítása, illetve ugyanez a bajba került fesztiválokra vonatkozóan. Még azon a héten a kormány egy 2 milliárd forintos csomagot hozott létre a kluboknak, ezt a Petőfi Irodalmi Múzeum kezeli, 700 millót pedig az elmaradt könnyűzenei fesztiválok szervezőit segítendő. Utóbbit a Magyar Turisztikai Ügynökség kezelésére bízták, az MTÜ pedig engem kért fel a pályázat koordinálására.

Feltételezzük, nem egyedül döntöttél...

Fontosnak tartottam, hogy egy transzparens és igazságos rendszert dolgozzunk ki, amely szakmai szempontból is stabil lábakon áll. Ehhez számomra igazi garanciát jelentett, hogy egy saját csapatot állíthattam össze, elismert és hiteles szakemberekkel. Márta István, a Fesztiválszövetség elnöke, Weyer Balázs, a Music Hungary elnöke, Szepesi Mátyás, a Fábián Juli Alapítvány kuratóriumi elnöke mellett Borsa Kata, az Öt Templom Fesztivál és Ernhaft Attila, a Művészetek Völgye szervezője, illetve Tóth Gergely, a Supermanagement és Podlovics Péter zenekari menedzser vállalta a felkérést.

Mi volt a feladat és milyen eredménnyel zárult a pályázat?

A pályázati feltételek megalkotásától a beérkezett pályaművek értékeléséig a teljes projektet közösen vittük. A csapat tapasztalata fontos volt ahhoz, hogy ne sötétben tapogatózzunk. Kifejezetten könnyűzenei fesztiválok megszólítása volt a feladatunk, azon belül a belépőjeggyel látogatható, legalább három napos, nem önkormányzati fenntartású, turisztikailag fontos fesztiválok szervezői pályázhattak. 29 fesztivál jutott támogatáshoz az igényelt mértékben, köztük a Fezen, a Paloznaki Jazz Piknik, a Fishing on Orfű, az EFOTT, a VeszprémFest, a Rockmaraton vagy épp a Kolorádó. A 2019-es fesztivál jegybevételének 10%-a, de legfeljebb 35 milló forint volt a maximálisan igényelhető összeg. Látva az eredményt és a visszajelzéseket, az a benyomásunk, hogy a sikeres pályázók idei gondjai ezzel a pályázattal jórészt megoldódtak.

A saját fesztiváljaidat direkt nem említed?

A személyes érintettségem miatt a Sziget és a VOLT Produkció nem indult a pályázaton.

Úgy olvastuk, a 700 milliós keretnek csak egy része került kiosztásra. Mi lesz a maradékkal? Úgy érzem, lenne helye a hazai könnyűzene más területein...

Ezt mi is így gondoljuk, ezért a döntést előkészítő bizottság tagjaival – Borsa Katával, Márta Istvánnal és Weyer Balázzsal – közösen azt kértük, hogy a fel nem használt keretet, vagy annak egy részét a Music Hungary Szövetség és a a Fesztiválszövetség kapja meg és használhassa fel további, célzott támogatásokra. Valamivel több mint 200 millióra érkezett érvényes pályázat.

Van-e „együttgondolkodás”, konkrétan összeülnek-e informálisan (nem konferencia) a szervezők, hogy ki mit gondol, ki hogy van?

A hazai fesztiválszervezők között igen korrekt a kapcsolat. Időről időre egyeztetünk egymással a hogyan továbbról, illetve a Music Hungary és a Fesztiválszövetség is aktív moderátor szerepet tölt be ezen a téren. Éppen a napokban tartottunk egy Zoom-meetinget, nagyjából 15 fesztivál szervezői részvételével, ott vitattuk meg az aktuális kérdéseket és gondolkodtunk közösen a folytatásról. Ha röviden összefoglalhatnám a napirenden lévő témáinkat, akkor a fesztiválok, koncertek belépőjegyét érintő áfacsökkentési kérés, javaslat minden alkalommal első helyen szerepel. Nem véletlen, hiszen ez átfogó és hosszútávú megoldást jelentene a teljes iparág számára, és a tanulmányok azt is alátámasztják, hogy a gazdaságot érintő hatása is kedvező lenne. A másik, fő témánk a biztonságos tervezés lehetőségének megteremtése, amit korábban már szóba hoztam. A két szövetség közösen tanulmányozza a német és az osztrák példát, és annak figyelembe vételével szeretnénk elkészíteni a javaslatunkat a kormány felé, amely lehetővé tenné az érdemi munka elindulását a szervezők számára.

Baráti, zenészi, zenészbaráti körökben felmerült, hogy afféle köztes megoldásként vagy kármentésként, miért nem rendezitek meg a ma már csak nosztalgikus elbeszélésekben létező, kifejezetten magyaroknak szóló Szigetet – márkák, egyebek nélkül, just for fun?

Just for fun” azért nem lenne ez egyszerű, hiszen ha most bárkit ledobnánk egy ’90-es évekbeli Szigetre, val'szeg nem sokáig bírná. Nosztalgikus kép él bennünk, de a technika, az infrastrukturális feltételek és ezzel együtt az igények annyit változtak azóta, amiért ezt a múltidézést csak nagyon okosan és óvatosan lehetne megtenni. De a több 2021-es forgatókönyvünk, ötlelésünk között ilyesmi is szerepel.

Ha röviden össze kellene foglalni, hogy milyen hatással volt a COVID a hazai könnyűzenei életre, hogyan tennéd meg?

Igazán nagy probléma, hogy senki nem lát valós és átfogó képet. Persze tapasztalom, hogy a saját cégeink, az Akvárium vagy a fesztiválok milyen problémákkal küzdenek, és sokat beszélgetek kollégákkal, szakmabeliekkel, de arra még én se látok rá, hogy egy vidéki klub, egy élvonalbeli vagy egy klubzenekar mekkora bajba került, mi a helyzet azokkal a technikai szolgáltatókkal, rendezvényhelyszínekkel, akiknek és amelyeknek lassan egy egész év kiesett. Ennek feltérképezése elengedhetetlen és egyben egy rendkívül fontos és izgalmas feladat. Kollégáimmal, a VOLT FILM csapattal a napokban kezdtünk bele, hogy letegyük egy dokumentumfilm alapjait. A célunk az, hogy sok-sok riporton keresztül mutassuk be, hogy a hazai kulturális élet különböző területeire, szereplőire hogyan hatott az idei év. Megszólalnak majd zenészek, szervezők, klubok üzemeltetői, háttéripari cégek képviselői. A filmünket részben diagnózisnak szánjuk, amely a döntéshozóknak is segíthet a probléma kezelésében, ugyanakkor – évek múlva visszanézve – tanulságos kordokumentum is lehet. A jövő év elején indul a forgatás, és az első hónapokban reményeim szerint bemutatásra is kerülhet.

Mi lesz a címe?

Jelenleg két munkacím van a fejemben. Sika, kapa, léc? az egyik, utalva az idén gyakran felmerült és számomra meglehetősen irritáló vitára, mely szerint a zenészek és a holdudvaruk miért nem néznek más munka után, miért nem mennek el futárnak vagy éppen kapálni... De talán a Mi a helyzet? cím írja le legjobban a célunkat. Tényleg szeretnénk tudni ugyanis, hogy mi a valós helyzet.

"Az az érzésem, hogy van miért aggódnunk és igencsak ráfér a szakmára a segítség"zárta a beszélgetést Lobenwein Norbert, és ezzel sem mi, de feltehetően senki sem tud vagy akar sajnos vitatkozni.

 

 

 

Lobenwein Norbert, VOLT Fesztivál, Balaton Sound, Sziget, 2021., fesztiválszezon, koronavírus, covid, Music Hungary Szövetség

 

 

Szólj hozzá!


Pressert még mindig jó olvasni

Pressert még mindig jó olvasni

„Azt mondták, a második sokkal nehezebb lesz. Az biztos. De én nem ijedtem meg. Mert ez a könyv nem a második, hanem az első könyv második...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Sziget 2022 – az első negyvenesben az Arctic Monkeys, Dua Lipa, a Kings Of Leon, a Bastille és Stromae

„Már javában tárgyalunk a zenekarokkal, és jó eséllyel sikerül majd nagy sztárokkal emlékezetessé tenni a várva-várt visszatérést" – nyilatkozta korábban Kádár Tamás, majd közzétették a 2022-es fesztivál időpontját is: 2022. augusztus 10-15. Most megjöttek első nevek, lássuk, mennyire volt igaza a főszervezőnek.

Diana Krall, Jamie Cullum, Zaz, James Blunt – Tudjuk, mit csinálsz jövő júliusban!

Július 11. és 16. között rendezik meg a 2022-es, tizenkilencedik VeszprémFestet.

Hangol már a zenekar – Lovasi András új formációval járja be az országot

A zenekar a "Lovasi András és barátai nevet" viseli, s a zenész a Grand Hotel Halmahera címmel, ősszel megjelent új nagylemezét turnéztatja meg.

Csak egyetlen napon látható világszerte a Gorillaz koncertfilmje

A Song Machine Live From Kong címmel érkező, több mint két és fél órás koncertfilmet Magyarországon csak a Cinema MOM és a Pólus Mozi vetíti.
Új koncertek